Új bizonyíték a maszkok hatékonyságára

Újabb tudományos bizonyíték erősíti meg, hogy a maszkviselés a hétköznapi, normál beszélgetések során is hatékony eszköz a légúti fertőzések terjedésének visszaszorításában. A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Semmelweis Egyetem közös kutatásának eredményei egy rangos nemzetközi tudományos folyóiratban jelentek meg, tudatta a szervezet közleményében.

A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Semmelweis Egyetem együttműködésében megvalósult kutatás arra kereste a választ, hogy pontosan milyen méretű és mennyiségű részecskék jutnak a levegőbe beszéd közben, és hogyan szűrik ki ezeket a különböző típusú arcmaszkok. A kutatók ezzel a környezeti fizika, az aeroszol- és az orvostudomány legfrissebb eredményeit ötvözték. Külön érdekesség, hogy a munkában középiskolás diákok is aktívan részt vettek, és jelentős szerepet vállaltak a kísérletek lebonyolításában és az adatok elemzésében. 

A kutatók 28 egészséges önkéntest vizsgáltak egy speciálisan kialakított, zárt mérőkabinban, nagyfelbontású részecskespektrométer segítségével. A résztvevők maszkkal és maszk nélkül is beszéltek, miközben a kilélegzett részecskéket mérték. 

Az eredmények szerint a kilélegzett szubmikronos (10-6 m alatti) részecskék méreteloszlása mindenkinél hasonló mintázatot követ, de a kibocsátott mennyiség egyénenként hatalmas különbségeket mutatott – akár százszoros eltérések is előfordultak. A beszéd hangereje nagymértékben befolyásolja a kibocsátott részecskék számát – minél hangosabb valaki, annál több részecske kerül a levegőbe.  

A kutatás három népszerű maszkot vizsgált: FFP2, sebészeti, illetve kétszövetes pamutmaszkokat.  

Az eredmények alapján: 

•    Az FFP2 és sebészeti maszkok valós használat során is kiválóan szűrték még a legkisebb (egy mikrométernél is kisebb) részecskéket is, átlagosan 80%-os hatékonysággal. 

•    A textilmaszkok ezzel szemben csak 50–60%-os hatékonyságot értek el, és ez nagyban függött attól is, mennyire jól illeszkedett a maszk az arcra. 

A kutatás új bizonyítékkal szolgál arra, hogy a megfelelően viselt sebészeti vagy FFP2 maszk nemcsak köhögésnél vagy tüsszentésnél hasznos, hanem már a normál hangerőn történő beszéd során is jelentősen csökkenti a potenciálisan fertőző részecskék levegőbe jutását – ez pedig különösen fontos lehet zárt térben vagy egészségügyi környezetben.  

Az üzenet tehát világos: a megfelelően viselt maszk továbbra is az egyik leghatékonyabb, egyszerű eszköz a fertőzések megelőzésére, különösen beltéri és közeli kontaktusok esetén.  

A magyar kutatók eredménye a Nature lapcsalád Scientific Reports című, rangos nemzetközi tudományos folyóiratában jelent meg.