Új korszakok és régi lemezek

Mérföldkőhöz érkezett az EESZT, új korszak kezdődött az Egészséges Budapest Programban, csak az alapellátásban nincs változás: a szervezettség és az irányítás egyaránt gyenge. A medicalonline.hu beszámolója az IME keddi konferenciájáról.

Tisztább és átláthatóbb lett a magyar egészségügy dokumentációs rendszere az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) két évvel ezelőtti bevezetésének nyomán. Minderről Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főosztályvezetője beszélt az IME egészségügyi szaklap keddi konferenciáján, ahol arról is beszámolt, már most számos olyan adatstruktúra érhető el az EESZT-ben, amely rámutat, melyek azok a kritikus pontok, amelyek rendbetételével jobbá válhat a betegellátás.

Mérföldkőhöz érkezett az EESZT a magánszolgáltatók 2020. januári csatlakozásával – fogalmazott a szakember, emlékeztetve: adatszolgáltatási kötelezettségük csak jövő év júniusától lesz a friss belépőknek. Január 1-jétől nem lesz kötelező a felírási igazolások használata, papír vényt csak akkor kell – az e-recept mellett – kiadni, ha azt a beteg kifejezetten kéri. Az átmeneti időszakban előírásszerűen marad viszont majd a papíralapú dokumentáció az e-beutaló esetében, amelyet 2021-től minden állami szolgáltatónak használnia kell; a magánellátóknak megadják a lehetőséget, hogy használják az e-beutalót.

A tér a betegek gyógyítását szolgálja, az abban összegyűlt adatok egyelőre csak a gyógyítás során használhatóak – szögezte le Szabó Bálint, hozzátéve azonban azt is, hogy az adatokat elemezhető formában, kutatási célból is rendelkezésre tudják bocsájtani, amennyiben erről rendeletet alkot a döntéshozó.

...

Alapellátás: egy biztos kéz kellene

Nincs folyamatos, következetes építkezés az alapellátásban, pedig az ott dolgozóknak éppen a kiszámíthatóságra lenne a legnagyobb szükségük. Ezt már dr. Dózsa Katalin, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának tudományos munkatársa fejtette ki előadásában. Bár jelentős forrásbevonás történt az elmúlt kilenc évben, még mindig keveset költünk az alapellátásra. A finanszírozás nem ösztönöz a preventív és definitív ellátásra, és a hatáskörök régóta ígért bővítése sem valósult meg. Az alapellátás szervezettsége és irányítása egyaránt gyenge, sokkal erősebb koordinációra lenne szükség, ehhez egy biztos kézre kellene bízni a területet.

...

Össztűz alatt folyik a munka az EBP-ben

Ezúttal nem füstölgött a jegyzetelők ceruzája, miközben elhangzott az Egészséges Budapest Programról szóló legfrissebb beszámoló az IME 19. alkalommal megrendezett szolgáltatásmenedzsment konferenciáján. A projekt korábbi, gyorsbeszédű miniszteri biztosa, Cserháti Péter adatokban bővelkedő előadásai után alaposan előkészített, érdemi információktól mentes összefoglalót tálalt Tóvizi Attila, aki június 18-a óta az ÁEEK főigazgató-helyettese, és – mint fogalmazott –„szervezetépítő szakemberként vezényli az egészségügy infrastrukturális, eszközparki és informatikai rekonstrukcióját” a közép-magyarországi régióban.

„Könnyebb feladatom lenne, ha volna némi luxusautó kereskedői tapasztalatom, de mivel ilyen nincsen, sajnos a programnak be kell érnie egy mérnök-közgazdász végzettségű, menedzserszemléletű szakemberrel” – folytatta önmaga bemutatását Tóvizi, hozzátéve, hogy célja „az orvosszakma összehangolása a műszaki területtel annak érdekében, hogy határidőn belül, a leghatékonyabban és a legmagasabb minőségben hajtsuk végre a projektet”, amelynek nyomán „négymillió ember ellátása fog drasztikusan megváltozni”.

További részletek a cikkben.