• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

Új megközelítési lehetőségek az elhízás és alultápláltság kezelésében

Hírek 2024.03.30 Forrás: Semmelweis Egyetem
Új megközelítési lehetőségek az elhízás és alultápláltság kezelésében

Szervezetünk különböző reakciókat indít el, amikor akut hőhatásnak van kitéve. Az étel- vagy kalóriabevitel csökkentése az egyik ilyen.

Ha a hőmérséklet emelkedik, csökken az étvágy: ez egy téli szaunázás után éppúgy megfigyelhető, mint egy nyári napon a szabadban. Tudományosan is bizonyított, hogy a táplálékfelvétel csökken, ha akut hőségnek vagyunk kitéve, ennek pontos okai azonban korábban nem voltak ismertek. A Bécsi Orvostudományi Egyetem által vezetett kutatócsoport elsőként azonosította azt a neuronális jelátviteli útvonalat, amely hőségben a kalóriabevitelt csökkenti. Harkány Tibor, a Bécsi Orvostudományi Egyetem Agykutatási Központjának professzora a kutatásokat a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetében dolgozó Alpár Alán vezette munkacsoporttal együttműködve végezte. Az eredmények az elhízás és az étvágytalanság új kezelési módjainak kifejlesztéséhez is ugródeszkát jelentenek. E tudományos eredmények a „Nature” vezető folyóiratban jelentek meg a héten - adta hírül az egyetemi portál.

Az egérmodellben végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a jelátviteli rendszer az agytörzsünkben található ún. parabrachialis magból, a fejben lévő „termosztátból indul ki”, amely a hőmérséklet érzékeléséért felelős. „Ezen a területen speciális sejtek aktiválódását figyeltük meg azon egerek agyában, amelyeket egy órán keresztül 40 Celsius-fokos hőmérsékletnek tettünk ki” –  számolt be Harkány Tibor. A sejtek az agy zsigeri működését irányító központjába, a hipotalamuszba nyúlnak, ahol a táplálékfelvételt koordináló idegsejtek találhatók. A jelek azonban nem közvetlenül jutnak el ezekhez az idegsejtekhez, hanem az agykamrákat bélelő tanycitáknak nevezett speciális sejteken keresztül. A tanyciták nyúlványai az agyszövetbe hatolnak, és végül kapcsolatba kerülnek a táplálékfelvételt serkentő idegsejtekkel. „Az általunk felfedezett jelátviteli útvonal azt mutatja, hogy a hő nem önmagában befolyásolja a jóllakottság érzését, ahogyan azt korábban feltételezték. Egy specifikus növekedési faktor felszabadulása gátolja azoknak az agysejteknek az aktivitását, amelyek az étel keresését és bevitelét serkentik” – magyarázza a tanulmány eredményeit Harkány Tibor.

Az agyvelőben zajló információátadás többnyire rendkívül gyors folyamat. Munkánkban sikerrel mutatunk rá arra, hogy a szervezet egyensúlyát irányító reakciókért ugyanakkor tartós, elhúzódó jelátviteli mechanizmusok is szükségesek, amelyekben részt vesznek nem klasszikus sejttípusok is – hangsúlyozza Alpár Alán.

A 36,5 és 37,4 fok közötti maghőmérséklet fenntartása elengedhetetlen életfeltétel. Szervezetünk ezért különböző reakciókat indít el, amikor akut hőhatásnak van kitéve. „Az étel- vagy kalóriabevitel csökkentése az egyik ilyen túlélési stratégia magas környezeti hőmérsékleten. A működés alapjául szolgáló neuronális kapcsolási kör felfedezésével előbbre vihetjük az alapkutatást ezen a területen” – magyarázza Harkány Tibor. De ez még nem minden: egy sor további kísérlet megerősítette a kutatók azon megállapítását, hogy a most megfejtett jelátviteli útvonal főszereplői potenciális molekuláris célpontok lehetnek az elhízás és az anorexia kezelésére szolgáló gyógyszerek kifejlesztéséhez.

„A neuronális hálózat farmakológiai eszközökkel való gátlása vagy aktiválása a kóros túlsúly vagy alultápláltság ígéretes kezelési lehetőségének bizonyulhat az alkalmazott kutatások során” – zárja a gondolatsort Alpár Alán.

Legolvasottabb cikkeink