• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Újabb lépés az idegrendszer betegségeinek feltérképzésében

Hírek 2020.10.29 Forrás: MTI
Újabb lépés az idegrendszer betegségeinek feltérképzésében

Magyar tudósok eredménye nyit új utakat a gátlóneuronok működésének feltérképezéséhez.

Új utakat nyit az agy memóriaközpontjában, a hippokampuszban aktív gátlóneuronok működésének feltérképezéséhez Losonczy Attila agykutató és csapata kutatása, amelynek eredményei az idegtudomány egyik legrangosabb nemzetközi szaklapjában, a Neuron folyóiratban jelentek meg.

A New York-i Columbia Egyetemen kutató Losonczy Attila és csapata a gátló idegsejtek működését virtuális valóságban futó egerekben vizsgálta. Ezek az idegsejtek fontos szerepet töltenek be az agyi aktivitás egyensúlyának fenntartásában, feladatuk más idegsejtek jelátvitelének időbeli összehangolása. A kutatást egy 3D-s lézermikroszkóppal kombinált új módszer alapozta meg, amelynek technológiáját Rózsa Balázs orvos, fizikus kutatócsoportja fejlesztette ki az elmúlt 10 év alatt - írja a Rózsa Balázs által alapított Femtonics Kft. közleménye.

A hippokampuszban korábban már több gátló sejttípust is leírtak, de ez az első tudományos kutatás a világon, amely képes volt precízen beazonosítani egy nagyméretű neuronhálózat összes gátlósejtjének pontos típusát, és leírni a sejtek anatómiai megjelenését, valamint megmutatni ezeknek a sejteknek a térbeli működését.

Ehhez a Rózsa Balázs és csapata által fejlesztett innovatív kétfoton-mikroszkópot használták, amelynek a segítségével korábban elképzelhetetlennek tartott térfogatú mintában és minőséggel lehet követni a gátlósejtek térbeli aktivitását.

A kutatás jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a tudósok feltárják, miképp sajátítunk el új ismereteket vagy idézünk fel bizonyos emlékeket. Mivel a legtöbb súlyos központi idegrendszeri betegség kialakulásában is a gátlósejtek meghibásodása bír meghatározó szereppel, a kutatás hozzájárulhat a skizofrénia, a depresszió vagy az epilepszia kezeléséhez is.

A kutatásban a gátlósejtek aktivitásának valós idejű, 3D mérése közben az egerek különböző feladatokat hajtottak végre a virtuális valóságban mozogva. A térben megfigyelt sejteket a kutatók utólagos immunjelöléses eljárással sejttípusonként azonosították.

A kutatás az elmúlt évek munkáit felülírva bizonyította, hogy a korábban egységesnek hitt gátlósejttípusok valójában funkcionalitás szempontjából további kategóriákra bonthatók és ez a legtöbb esetben összefüggésben van térbeli elhelyezkedésükkel is - olvasható a közleményben.

Legolvasottabb cikkeink