1,2 millió magyar a szegénységi küszöb alatt ragadt

Első ránézésre sokkal fényesebbnek tűnik az Europe 2020 tervben elért haladást vázoló statisztika Magyarország szempontjából, mint amilyen valójában: a számok arra utalnak, hogy a társadalom jelentős része a jövedelmi szegénység csapdájába esett - írta a portfolio.hu.

A „szegénység és társadalmi kirekesztődés veszélyének kitettek” számáról szóló statisztika alapvetően három komponensből áll össze:

- alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők: ők olyan munkaképes személyek, akik az előző évben a lehetséges munkaidejük kevesebb, mint 20 százalékát töltötték munkával;

- relatív jövedelmi szegények: a keresetük nem éri el a szegénységi küszöböt, amely a magyar mediánjövedelem 60 százalékának felel meg (például 2017-ben ez éves szinten 1 006 249 forint, míg havi szinten 83 855 forint volt.)

- súlyos anyagi deprivációban élők: azok, akik a meghatározott kilenc tétel közül legalább négyet nem engedhetnek meg maguknak (ezek: a lakbér és hitelek időben történő befizetése, egy váratlan kiadás fedezése, lakás megfelelő felfűtése, kétnaponta hús vagy hal fogyasztása, évente egy hét nyaralás, autóvásárlás, mosógép-, tévé-, és telefonvásárlás);

Ezen kategóriák közül Magyarországnak kettőben sikerült érdemi eredményt elérnie, mind az alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők, mind a súlyos anyagi deprivációban élők száma jelentősen csökkenni tudott.

Ahol viszont gyakorlatilag semmilyen előrelépés sem történt, sőt arányaiban még romlott is a helyzet (hiszen a probléma által érintettek aránya a 2008-as 12,4 százalék után 12,8 százalékra emelkedett a társadalomban), az a jövedelmi szegények száma.

A növekedéshez nagyban hozzájárult a bérek elmúlt években mutatott lendületes emelkedése. Úgy tűnik ugyanis, hogy sokak fizetése ettől az ütemtől elmaradt, az átlagbér emelkedése pedig felfelé húzza a küszöbértéket, aminek eredménye, hogy egyre többen csúsznak be az alá - írta a lap.