A 3-as metró sorsára juthat az egészségügy

Az állami egészségügyi rendszer nagyon sokáig még nem fog tudni versenyezni a magánszektorral abban, hogy megfelelő időt szánjon a betegekre, főleg azért sem, mert óriási különbségek vannak az intézmények finanszírozásában - jelentette ki a Portfoliónak adott interjújában Schiszler István. A Duna Medical Center ügyvezető igazgatója szerint a magánintézmények által generált verseny hosszabb távon az állami egészségügyben is pozitív változásokat kényszerít ki, és azt sem szabad elfelejteni, hogy a jelenlegi keretek között a magánszolgáltatók pluszforrásokat hoznak az ágazatba. A társadalombiztosítási piac teljes megnyitása viszont már más kérdés - figyelmeztet a szakember, aki emiatt csakis alapos társadalmi és közgazdasági elemzések után tudna elképzelni bármilyen módosítást ezen a téren. A beszélgetésből az is kiderül, hogy a saját kórház munkálataival az idei harmadik negyedévben elkészülő magánintézmény is érzi a magánegészségügyi piac magyarországi felfutását. 

Portfolio: A Duna Medical Center vezetése előtt Ön az állami szektorban vezetett intézményt. Van különbség a pozíciók, feladatok között? 

Schiszler István: Abban nincs különbség, hogy hogyan kell vezetni egy állami, illetve egy magánintézményt. Egy egészségügyi szolgáltató menedzsmentje ugyanazokat a feladatokat látja el akár magán-, akár állami szolgáltató. 

- A körülmények és elvárások viszont, gondolom, eltérnek. 

- Vitathatatlan, hogy egy magánszolgáltatónál más élményben van része egy ügyfélnek, mint egy állami intézményben. Ennek okai összetettek, de sok minden vezethető vissza arra, hogy az állami intézményeknél a fenntartó nem definiálja azt a szakmai célrendszert, például a szolgáltatás minőségével kapcsolatos elvárásokat, amelynek teljesítését elvárja a menedzsmenttől. Az állami intézményeknél a tulajdonosi elvárás alapvetően nem szakmai, hanem politikai természetű, egy vezetői pozíció ugyanis inkább tekinthető politikai döntésnek, kinevezésnek. Mindezek miatt a menedzsment szolgáltatásszervezési szerepe háttérbe szorul. 

- És a profit? 

- Bár az állami egészségügyi szolgáltatók nem profitorientált vállalkozások, azonban önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények. Az önálló gazdálkodás elvileg felelősségvállalást is jelent. A menedzsment működésének hatékonyságát viszont jelentősen rontja, hogy ideje nagy részét likviditásmenedzsmenttel kell töltenie. Sok olyan kórház van Magyarországon, amelyeknél az ellátandó feladat és az erre rendelkezésre álló forrás nincs arányban, ezekben az intézményekben az állandó költségvetési hiány és eladósodás nem a menedzsment hibája. A rendszeres állami adósságkonszolidáció sem ösztönöz a feszes gazdálkodásra. Nem kellene megvárni, hogy az állami egészségügy legyen a következő 3-as metró. 

A teljes interjú a portfolio.hu portálon olvasható.