A béremelés ellenére is vonzóbb a külföld az ápolók számára

A béremelés természetesen örvendetes, de úgy érezzük, hogy a rendszerszintű problémák megoldásához mindez kevés lesz – így reagált az Indexnek a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke Orbán Viktor múlt pénteki bejelentésére, miszerint 21 százalékkal emelkedik az ápolók bére. Balogh Zoltán szerint változatlanul gondot jelent majd a külföldre vándorlás, noha számításai szerint már most 26 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyből - írja az index.hu.

Orbán Viktor miniszterelnök múlt hét pénteken jelentette be, hogy 2022. januártól 21 százalékkal emelkedik az ápolók bére. Mindez része annak a négylépcsős béremelési programnak, amely még 2019 júliusában indult el. A béremelés több mint 85 ezer egészségügyi szakdolgozót érint, aki állami, önkormányzati vagy egyházi fenntartású járó- vagy fekvőbeteg-ellátási intézményben vagy az alapellátásban dolgozik, tehát például rendelőintézetben, kórházban, védőnői szolgálatnál, az Országos Vérellátó Szolgálatnál vagy az Országos Mentőszolgálatnál.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke a pénteki bejelentésre reagálva lapunknak elmondta: a 2018-ban megkötött béregyezség harmincszázalékos emelkedést tartalmaz, így elképzelhető, hogy vannak olyan szakdolgozók, akiknek ehhez képest a 21 százalék csalódást jelent. „A félreértésnek az a magyarázata, hogy az Emmi a 2018-as bázisév illetményét vette az emelkedés alapjául. Ahhoz képes valóban harmincszázalékos a jövő évi növekedés mértéke. Ugyanakkor a jelenlegi bérbesoroláshoz képest 21 százalékos emelkedésről beszélhetünk.

A béremelés természetesen örvendetes, de úgy érezzük, hogy a rendszerszintű problémák megoldásához mindez kevés lesz. Ennek oka, hogy a jövő évi garantált bérminimumhoz közeli kezdő szakdolgozói illetmény, azaz a bruttó 308 ezer forint továbbra sem vonzó ajánlat egy pályakezdő számára” – mondta Balogh Zoltán, hozzátéve, hogy a 25 év alattiak számára januártól a személyijövedelemadó-mentesség jelenthet kapaszkodót, de így akár olyan helyzet is előfordulhat, hogy például egy, már 16–19 éves munkatapasztalattal rendelkező szakdolgozó kevesebbet keres majd, mint egy pályakezdő. A MESZK elnöke úgy véli, hogy ez a példa jól szemlélteti, hogy az évek óta tartó bérrendezés valójában mekkora ugrást jelent az egészségügyi szakdolgozóknak.

További problémaként említette, hogy egyre nagyobb mértékben nyílik az olló az orvosi és az ápolói bérek között, utóbbi aránytalanul leszakad, noha a terhelés az ő esetükben is folyamatosan nő. Jövőre a szakdolgozók már csak az egyötödét keresik majd annak, amennyit egy orvos keres. A jelenség hátterében az áll, hogy az orvosi béremelés a következő években is jelentős mértékben folytatódik. Ezzel szemben nálunk a januári béremelésen túl sejteni sem lehet, hogy tervez-e egyéb intézkedést a kormány, pedig számos további más lépéssel is sokat lehetne javítani a jelenlegi helyzeten – mondta Balogh Zoltán.

További részletek a cikkben.