• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

    • Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

      Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

    • Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

      Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

  • egynapos sebészet
    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

    • Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

      Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

    • Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

      Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

A depresszió meglepő okát azonosíthatták

Lapszemle 2019.02.08 Forrás: 24.hu
A depresszió meglepő okát azonosíthatták

Feltártak egy olyan összefüggést, amit érdemes tovább boncolgatni, és a kutatásokkal ebbe az irányba elindulni.

Az orvostudomány egyre több kapcsolatot talál az emésztési rendszer és az agyi folyamatok között, ennek újabb bizonyíték az a belga kutatás, melynek során kiderült, hogy a depresszió és a rossz életminőség összefüggésbe hozható két bélbaktériummal, a Coprococcusszal és a Dialisterrel. A kutatók kiderítették, hogy azoknál, akik depresszióra utaló tüneteket mutatnak, nagyon lecsökken az előbb említett két bélbaktérium száma. A Nature Microbiology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány azt mutatja, hogy ennek valószínűleg köze lehet ahhoz, hogy valakinek rosszabb az életminősége, és depresszióra hajlamossá válik - írta a 24.hu.

A Leuveni Katolikus Egyetem kutatói a Flamand Bélflóra Projektben résztvevők mentális egészségéről elérhető adatait vetették össze a székletminták elemzésével. Az összesen 1054 alanyon végzett kutatás után összevetették az eredményeket a holland LifeLinesDEEP projekttel, valamint a Leuven Egyetemi Kórházak klinikai depresszióban szenvedő alanyainak eredményeivel. A tudósok megállapították, hogy a fent említett két baktériumon kívül még egy csoportnyi másik bélbaktérium is beleszólhat az életminőségbe és a depresszió kialakulásának esélyeibe.

A kutatócsapat a kísérletek másik részében egy rakás olyan bélbaktériumot azonosított, amelyeknek vannak neuroaktív vegyületei – összesen 532 olyan genomot vizsgáltak, amelyek valamilyen módon képesek kapcsolatba lépni és ingerelni neurotranszmittereket. Ilyenre jó példa mondjuk a szerotonin és a dopamin, ezek mindegyike hatással van az agy működésére is.

Persze a kutatócsapat is leszögezi, hogy ez a tanulmány még nem azt jelenti, hogy a bélflórának közvetlen hatása van a depresszió kialakulására, de feltár egy olyan összefüggést, amit érdemes tovább boncolgatni, és a kutatásokkal ebbe az irányba elindulni.

Legolvasottabb cikkeink