Feltártak egy olyan összefüggést, amit érdemes tovább boncolgatni, és a kutatásokkal ebbe az irányba elindulni.
Az orvostudomány egyre több kapcsolatot talál az emésztési rendszer és az agyi folyamatok között, ennek újabb bizonyíték az a belga kutatás, melynek során kiderült, hogy a depresszió és a rossz életminőség összefüggésbe hozható két bélbaktériummal, a Coprococcusszal és a Dialisterrel. A kutatók kiderítették, hogy azoknál, akik depresszióra utaló tüneteket mutatnak, nagyon lecsökken az előbb említett két bélbaktérium száma. A Nature Microbiology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány azt mutatja, hogy ennek valószínűleg köze lehet ahhoz, hogy valakinek rosszabb az életminősége, és depresszióra hajlamossá válik - írta a 24.hu.
A Leuveni Katolikus Egyetem kutatói a Flamand Bélflóra Projektben résztvevők mentális egészségéről elérhető adatait vetették össze a székletminták elemzésével. Az összesen 1054 alanyon végzett kutatás után összevetették az eredményeket a holland LifeLinesDEEP projekttel, valamint a Leuven Egyetemi Kórházak klinikai depresszióban szenvedő alanyainak eredményeivel. A tudósok megállapították, hogy a fent említett két baktériumon kívül még egy csoportnyi másik bélbaktérium is beleszólhat az életminőségbe és a depresszió kialakulásának esélyeibe.
A kutatócsapat a kísérletek másik részében egy rakás olyan bélbaktériumot azonosított, amelyeknek vannak neuroaktív vegyületei – összesen 532 olyan genomot vizsgáltak, amelyek valamilyen módon képesek kapcsolatba lépni és ingerelni neurotranszmittereket. Ilyenre jó példa mondjuk a szerotonin és a dopamin, ezek mindegyike hatással van az agy működésére is.
Persze a kutatócsapat is leszögezi, hogy ez a tanulmány még nem azt jelenti, hogy a bélflórának közvetlen hatása van a depresszió kialakulására, de feltár egy olyan összefüggést, amit érdemes tovább boncolgatni, és a kutatásokkal ebbe az irányba elindulni.