A genetika határozza meg, marad-e hosszú távon tünetünk

A hosszú Covid jelenségében érintettek a gyógyulást követő negatív PCR-teszt produkálása után akár szív- és érrendszeri, idegrendszeri vagy veseproblémák jelentkezését is felfedezhetik magukon. "Az, hogy létezik a hosszú Covid jelensége, egyértelmű" - fogalmazott Falus András immunológus, akadémikus, egyetemi tanár az InfoRádióban. A szakember megerősítette azt, hogy enyhébb lefolyású betegség esetén is megmaradhatnak ezek az akár hónapokon át tapasztalható tünetek.

"Genetikailag nem vagyunk egyformák. Van, akinek súlyosabb betegséget okoz a koronavírus, van, akinek az immunrendszere élénkebben, másé renyhébben válaszol" - fogalmazott. "A fiatalok és az idősek közti különbség nem annyira éles, mint ahogyan eddig gondoltuk. Az a fiatal, aki látszólag tünetmentesen vagy nagyon enyhe tünetekkel esett át a betegségen, sajnos nem biztosított arra, hogy a későbbiekben ne jelentkezzen nála a hosszú Covid" - fejtette ki Falus András.

Az elhúzódó szövődmények között a hosszú távú, krónikus vastagbélgyulladás sem kizárt Falus András szerint, ennek előfordulási aránya elég magas, 80 százalékos. A szívrendellenességek aránya kisebb, gyermekeknél pedig Kawasaki-szindrómát figyeltek meg. (A Kawasaki-szindróma a kis és közepes méretű artériák gyulladásával (vasculitis) járó, ismeretlen eredetű megbetegedés, amely leginkább 5 éven aluli gyermekeknél fordul elő. Fő tünetei: láz, kétoldali kötőhártya-gyulladás, ajak- és szájnyálkahártya-gyulladás, tenyéri és talpi bőrpír majd hámlás, kanyarószerű bőrkiütések és a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása. A Kawasaki-szindróma veszélyét a szívet érintő súlyos szövődmények jelentik.) Továbbiak a cikkben