A magyar társadalom vakfoltja lett a mentálhigiéné

A pszichológia, valamint a pszichológushoz járás, a terápia igénybevétele és úgy en bloc a segítségkérés intézménye egyre elfogadottabbá válik társadalmunkban. Épp mire hozzászoktunk ahhoz, hogy a bajban nem maradunk csendben, hanem felvállaljuk, hogy szükségünk van valakire, érkezik egy új szemléletmód, ami azt hirdeti, hogy a baj megelőzhető. Nagy vonalakban ugyanis ez a mentálhigiénia feladata, amit sokan nem értenek, így nem is tartanak hitelesnek vagy szükségesnek. Most képzett mentálhigiénés szakemberekkel, valamint Makai Gábor klinikai szakpszichológussal beszélgetett az Index arról, miért nélkülözhetetlenek a „mentálos” szakemberek a 21. században.

A huszadik század óta ismerik a mentálhigiéné szakágát a pszichológiában, mégis csak mostanra érett meg az emberiség annyira, hogy a köztudatba is beszője magát. Ennek sokféle oka van, leginkább az, hogy szükség van rá. Persze sokan szkeptikusan állnak a szakághoz, nem is ismerik el valódi pszichológiai ágnak, pedig nemcsak sorsfordító, hanem kis túlzással akár világmegváltoztató hatással is lehet az életünkre.

Sok kérdés vetődhet fel egy laikusban a mentálhigiénével kapcsolatban, ezekre pedig ki tudna jobban válaszolni, mint egy szakember? Az Indexnek lehetősége volt beszélgetni egy csapat képzett mentálhigiénés szakemberrel, akik rávezettek minden titok nyitjára. Mielőtt azonban belecsapunk a lecsóba, érdemes néhány ténnyel tisztában lennünk a mentálhigiénével és a szakemberekkel kapcsolatban.

Először is, a mentálhigiénés segítő célja a a lelki egészségvédelem, azaz hogy minél kevesebben jussanak el a súlyos pszichológiai problémákig, fizikai tünetekben is megnyilvánuló mentális zavarok állapotáig. Amikor valaki észreveszi magán, hogy nehezen küzd meg egy-egy élethelyzettel, magával vagy a környezetével gyakori konfliktusai vannak, elveszettnek érzi magát vagy életében újra és újra ugyanazzal a problémával találkozik, érdemes segítségül hívnia egy mentálhigiénés szakembert. A segítő egyik legfontosabb és legtöbbet gyakorolt eszköze a beszélgetés. Ez egy olyan empatikus légkör megteremtését jelenti, amelynek keretein belül a kliens őszinte együttérzést  és értő figyelmet tapasztal meg, ahol a segítő teljes mértékben elfogadó és mégis hiteles tükrében egyre közelebb kerül önmagához, így teljes őszinteséggel lesz képes átgondolni problémáit, más oldalról megközelíteni eddigi megoldásait, és saját erőforrásait felhasználva megtalálni a kiutat.

A teljes információ a cikkben.