A négybetűs szó, amivel megelőzhető a következő járvány

Hiába a COVID pusztító hatásai, továbbra sem épül érdemi járvány-előrejelző szisztéma a világban, pedig a tudományos alap meglenne hozzá – hangzik el a HetiVálaszban, a Válasz Online podcastjában, melynek vendége Földvári Gábor biológus. Miért nem hirdethetünk győzelmet a koronavírus felett? Milyen vírushordozókra kell figyelni a jövőben? Miért úttörő egy most induló kutatás, amely kullancsok vizsgálatával próbálja demonstrálni egy hazai fejlesztésű járvány-előrejelzési módszer sikeres működését? Ezekről is kérdezi a módszer fejlesztőjét, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársát a válaszonline.hu.

Fellélegezhetünk, kifelé tartunk a harmadik hullámból?

„Ha csak józan paraszti ésszel belegondolunk abba, hogy már a harmadik sorszámot kapta ez a hullám, illetve, hogy – akár az ország, akár a kontinens szintjén – milyen messze vagyunk attól a nyájimmunitástól, amely egy bármikor, variánsokkal visszatérni képes vírustól érkező támadást kivédene, akkor nem lehetünk túl optimisták. Szakmai szemszögből kis fellélegzésről lehet esetleg beszélni, de az, hogy vége lenne a járványnak, egész biztosan nem jelenthető ki. Ameddig lesznek – és még sokáig lesznek – olyan országok, amelyekben a populáció átoltottsága 50 százalék alatti, közben pedig áll vissza a globális légiforgalom, addig bármikor megjelenhetnek helyi ciklusok. A biztonságérzet ebben az esetben csak hamis lehet (…), mind az oltottak, mind a nem oltottak részéről indokolt az óvatosság. (…) A 70 százalékos átoltottságot globálisan kéne elérnünk, ettől nagyon messze vagyunk.”

A mások mellett ön által is kifejlesztett járványmegelőzési protokoll négy betűvel írható le: DAMA, vagyis dokumentálás, assessment (felmérés), monitoring (megfigyelés), acting (cselekvés). Tegyük fel, hogy – valami csoda folytán – az első három idővel globális méretekben működik – de ki döntsön a cselekvésről?

„A problémák globálisak, a megoldások lokálisak. Nem tudok bízni a felülről irányított megoldáskeresésben. Az emberek gondolkodásmódjában kellene alapvető változást elérni. Ahhoz, hogy világszinten lecsökkenjen a kontaktusok száma a vadon élő állatokban lévő kórokozók és az ember között, a mostani, őrületes globális húsfogyasztásnak kéne csökkenni. Jelenleg a Föld lakható felületeinek fele van mezőgazdasági művelés alá vonva, ennek 80 százaléka kapcsolódik a szarvasmarha-tenyésztéshez és a tejtermeléshez. Ez így biztos nem fenntartható, azaz vége lesz – és elég hamar lesz vége, mert ennyire növekvő populáció esetében nem kielégíthető ez a húsigény. Erre elég adekvát megoldás lenne, ha mindenki csökkentené a húsfogyasztását.”

Az ön gondozásában a napokban indult el a Kullancsfigyelő nevű oldal. Mi köze ennek a vírusmegelőzéshez?

„Tipikus példája a DAMA-protokoll gyakorlatba ültetésének: a lakosság bevonásával próbálunk a problémák elébe menni. Arra vagyunk kíváncsiak, megjelent-e már az országban a – vándormadarak által behurcolt s az enyhe telek miatt már nálunk is túlélő – Hyalomma kullancs, ha igen, akkor hol, és hordozza-e a nagyon magas, 30 százalékos halálozási arányú krími-kongói vérzéses láz vírusát. Arra kérjük a lakosságot, legyenek figyelemmel a kullancsokra. Minél hamarabb távolítsák el, majd készítsenek fotót róla, és a honlapunkon található email címre küldjék be, ha pedig lehetséges, tégelybe zárva postázzák el nekünk. Ezzel lehetőségünk nyílik országos adatsort, térképet készíteni. (…) Arra törekszünk, hogy minél több térségből minél nagyobb számú mintát tudjunk megvizsgálni. (…) Vannak arra utaló jelek, hogy a vírus itt van az országban – vadon élő rágcsálókban és mezei nyulakban már megtalálták a vírus jelenlétére utaló ellenanyagot, sőt magyar véradók vérében is bukkantak már ellenanyagra –, emiatt eléggé aktuális ez a vizsgálat.”

További részletek a riportban.