Csak idő kérdése volt, hogy a fejlesztők meglássák a lehetőséget, és alkossanak egy mesterséges intelligenciát használó „pszichológust”.
Pszichológushoz járni nem olcsó mulatság. Ez az egyik legfőbb ok, hogy egyre több ember fordul olyan mesterségesintelligencia-szoftverhez (a mesterséges intelligencia rövidítése: MI, de gyakrabban: AI), amelyet a fejlesztők azzal reklámoznak, hogy képes pszichoterápiás eszközként funkcionálni. Ezeknek a programoknak a teljes pszichológiai szakirodalom a „fejükben” van, és a nyelvi finomhangolás miatt képesek a megtévesztésig utánozni az olyan emberi tulajdonságokat, mint az együttérzés. Lehetnek-e veszélyei, ha valaki ilyen módszerrel indul el a gyógyulás útján, és vajon inkább utópia vagy disztópia az AI-terápia? - veti fel az Index.
A mesterséges intelligencia 2020-as évek elején lezajlott forradalma előtt cikkünk tudományos-fantasztikus témának számított volna. Azonban a jövő terapeutája már ma is létezik, és egyre többen fordulnak hozzá. Habár ezek a pszichológus robotok már a 2010-es évek vége óta léteznek, a ChatGPT és a hasonló, rendkívül fejlett AI-technológiák megjelenésével immár egyre ismertebbek és népszerűbbek.
Rengeteg ember szinte az első pillanattól kezdve terapeutaként, de minimum bizalmas barátként kezelte a ChatGPT-t – annak ellenére, hogy az oldal külön megkéri a felhasználókat, hogy ne osszanak meg érzékeny információkat az AI-asszisztenssel. Még 2023 végén futott végig a médián a hír, mely szerint a mesterséges intelligencia „szezonális depresszióban” szenved – az MI ugyanis folyamatosan tanul a felhasználóktól, a hideg hónapokban pedig annyi sötét gondolatot osztottak meg a programmal, hogy az OpenAI fejlesztése elkezdte egyre borúsabban látni a világot, és egyre „lustább” is lett. Persze a mesterséges intelligenciának nincsenek érzései, sem emberi tulajdonságai, így valójában csak arról volt szó, hogy nyelvi szinten átragadt rá a belé táplált negativitás.
A ChatGPT megjelenése után a techvállalatok sorra hozták ki saját deep learning eszközeiket – amelyek nem korlátozódnak a nyelvi intelligenciára, hiszen léteznek kép-, hang- és videóalkotó AI-programok is. Az internetet valósággal elárasztották a mesterséges intelligenciát használó programok, ez lett az új őrület. Jelenleg ha egy marketingesgárda a fogyasztókra akar sózni valami ócskaságot, akkor a magyar ábécé első és 15. betűje biztosan szerepelni fog a hirdetésben: AI.
Csak idő kérdése volt, hogy a fejlesztők meglássák a lehetőséget abban, hogy létrehozzanak egy mesterséges intelligenciát használó „pszichológust”.
Az elv nagyon egyszerű, a páciens a terapeutával beszélget. Akkor miért ne lehetne ezt a beszélgetést kiváltani egy chatrobottal, amelynek a fejében van a pszichológia tudományának minden egyes fontos szakirodalma? Az MI-terapeuta-alkalmazások felfutását nem kis mértékben segítette az a tény, hogy egyre több ember küzd mentális problémákkal (és ennek következtében a szolgáltatás egyre drágább és elérhetetlenebb). Eltérő vélemények vannak arról, hogy az egyre gyakoribb mentális bajok a Covid–19-járvány utáni világ valamilyen kifejezett sajátossága-e, vagy szimplán csak arról van szó, hogy a média egyre többet beszél a korábban tabusított mentális egészség témájáról.