Szakmailag nem szerencsés lépés az alulfinanszírozott rendszerben amúgy is agyonsanyargatott kórházakat további ellenőrzésekkel és bírságokkal sújtani.
Április elsejétől 30 ezertől akár 5 millió forintig terjedő bírságot is fizethetnek azok az egészségügyi intézmények, amelyek súlyos szabálysértést követnek el; megszegik az ellátás szakmai követelményeit, vagy indokolatlanul eltérnek a betegbeutalási rendtől, illetve nem teljesítik a társadalombiztosítási támogatáshoz kapcsolódó elszámolási kötelezettségüket. De abban az esetben is bírságra számíthatnak a kórház vezetők, ha nem biztosítják a munkavállalók védelmét szolgáló egészségügyi és biztonsági feltételeket.
Az ellenőrzések lakossági vagy dolgozói bejelentések alapján indulhatnak, az eljárást az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) területileg illetékes regionális intézete végzi. A büntetés nagyságáról is a helyi hatóság dönt, a mértéket a kötelezettségszegés - hiányosság vagy mulasztás - súlya alapján szabják ki.
Elkerülhető viszont a pénzbírság, ha az intézmény az első szabálysértést követő írásbeli figyelmeztetésre felhagy tevékenységével. Elengedhető vagy mérsékelhető a bírság, ha teljesítése a kötelezett számára méltánytalanul súlyos hátrányt okozna, illetve ha a szolgáltató a bírság kiszabását megelőző két éven belül nem követett el szabálysértést. Nem büntethető viszont az egészségügyi szolgáltató akkor, ha a hatóság a kötelességszegés elkövetésétől számított fél éven belül nem hoz döntést. Ha egy szolgáltató a rendelkezésre álló 22 nap alatt nem fizeti be a kiszabott bírságot, akkor a pénzbüntetést, illetve annak késedelmi kamatait az adóhatóság hajtja be.
Az ÁNTSZ a bírságból származó bevételeket a miniszter jóváhagyásával a hatósági ellenőrzések és vizsgálati módszerek folyamatos fejlesztésére, szakemberek képzésére, valamint szakfelügyeleti és közegészségügyi-járványügyi tevékenység fenntartására fordítja. Név nélkül nyilatkozó kórházigazgatók nem értik, miért van szükség az egészségügyi bírság bevezetésére, valamint az ÁNTSZ megerősítésére, hiszen a három éve működő Egészségbiztosítási Felügyelet a lehető legszigorúbban ellenőrzi és bünteti az intézményeket. A kórházvezetők azt is megjegyezték, szakmailag nem éppen szerencsés lépés az alulfinanszírozott rendszerben amúgy is agyonsanyargatott kórházakat további ellenőrzésekkel és bírságokkal sújtani.