Asztalra csapnak a beszállítók a kinnlevőség miatt

Rekordszintre, 93,7 milliárd forintra nőtt a kórházak adóssága augusztus végére – mondta az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Rásky László szerint az egészségügyi intézmények ugyan kaptak pénzt a tartozásra, azt azonban főként bérköltségekre fordították, írja az InfoStart. 

"Pontos adatunk nincsen, hogy mi az adósság szerkezete. A korábbi évekkel ellentétben most már van benne rezsi, tehát vannak benne lejárt közműszámlák, de általános érvénnyel el lehet mondani, és ezt a korábbi évek felmérései alapján bizton állíthatom, hogy az adósságnak legalább a fele az orvostechnikai beszállítók felé áll fenn" – mondta Rásky László.

A rezsiköltség hatása mellett még egy jelenség okoz gondot a főtitkár szerint: a kórházak az adósság egy részének rendezésére a nyár folyamán jelentős összeget kaptak, de kiderült, hogy ezt nem a közműtartozásokra fordították, hanem a nagy része bérre ment el.

"A helyzet nagyon súlyos, és most már minden gazdasági szereplőt érint, tehát nem csak azokat a tőkeszegény mikro- vagy kisvállalkozásokat, amelyek jellemzően magyar tulajdonban vannak, hanem már a nagyok is érzik ennek a hatását" – mondta az orvostechnikai cégek képviselője. Azt is közölte, hogy a tagoktól arra kaptak megbízást, hogy kezdjenek azonnali közös tárgyalásokat a kormányzattal, mert a cégek többsége nem tudja kivárni az elmúlt tíz évben megszokott módszert, hogy az év végén valamennyit kifizetnek az adósságból.

"Azonnali adósságrendezésre van szükség" – jelentette ki Rásky László. Ha erre nem kerül sor, akkor a főtitkár szerint a cégvezetők kezében vannak olyan legális jogi eszközök, amelyekkel ki lehet kényszeríteni az intézményektől a fizetést. Példaként említette az előrefizetést vagy előlegbekérő alkalmazását, vagy egy sokkal erőteljesebb pénzügyi eszköz a fizetési meghagyás. Rásky László szerint több cégvezető is azt mondja, hogy nagy valószínűséggel le fogja húzni a rolót, "mert ennek a több mint egy évtizedes nyűglődésnek nem sok értelmét látja".

A kisebb cégek csak beszüntetik a tevékenységüket, a multinacionális cégeknél pedig az nemzetközi tapasztalat, hogy a termékeket nem vonják ki a piacról, de átadják helyi forgalmazóknak nagyon szigorú elszámolással, csak akkor szállítanak, ha a disztribútor fizet, ez pedig a főtitkár szerint egyértelműen áruhiányhoz vezet.

További részletek az InfoStart cikkében.