• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Az Akadémia nemzeti intézmény, nem lehet ellenzékben

Lapszemle 2020.07.09 Forrás: magyarnemzet.hu
Az Akadémia nemzeti intézmény, nem lehet ellenzékben

A politikai döntéshozó letérhet az objektív tudományos tények által ajánlott útról, de a felelősség ezek után a politikáé.

A kormányzati szervekkel módszeresen kell fejleszteni a kapcsolatokat, építve a Belügyi Tudományos Tanáccsal és az Egészségügyi Tudományos Tanáccsal hosszú évek óta meglévő jó tapasztalatokra, kiterjesztve azt valamennyi tárcára – fejtette ki a Magyar Nemzetnek adott interjúban Freund Tamás, az MTA frissen megválasztott elnöke. A Széchenyi-díjas agykutató szerint ez az új alapokon létrejövő együttműködés hatalmas lehetőség és felelősség, méltó az alapító Széchenyi István és a legkiválóbb magyar tudósegyéniségek örökségéhez.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) új elnökeként azzal a helyzettel kell szembesülnie, hogy az ön által vezetett tudós társaságnak nincs kutatóhálózata, miközben szellemi értelemben mégis meghatározó testület kell hogy maradjon. Hogyan kívánja kezelni ezt az adottságot?

– Az MTA alapításakor és az azt követő közel száz évben még egyetlen országnak sem volt kutatóhálózata, hiszen a tudományterületek többsége, ahol a felfedező kutatások alapvető jelentőségűek, még nem is léteztek. Ilyen ­például a számítástechnika, amely csak Neumann János óta létezik vagy a molekuláris genetika, az atomfizika, az orvostudomány számos modern ága. Nem csoda tehát, hogy hosszú ideig nem volt kutatóhálózata az Akadémiának, de másnak sem. Miután a felfedező kutatások és a Magyar Tudományos Akadémia is állami fenntartású, és az Akadémia tömöríti az ország legkiválóbb elméit, logikus lépés volt a kutatóhálózatot az Akadémia alá szervezni. Máig úgy gondolom, hogy ott lenne a legjobb helye, akkor is, ha ezt annak idején még a pártállami időkben találták ki (egy-egy jó ötletük nekik is lehetett). A rendszerváltás óta az Akadémia – és nem annak tagjai – politikamentesen működik. Kisebb korrekciókkal, az irányítási struktúra átalakításával továbbra is a legjobb gazdája lehetne a kutatóhálózatnak. Enélkül azonban más stratégiát kell választani a tudós köztestület küldetésének ellátására. Ez pedig a 18 ezres köztestületi tagság aktiválása.

Célkitűzésként már megfogalmazta, hogy a nemzet érdekeinek szolgálatában az Akadémiának folyamatosan rendelkezésre kell állnia, hogy a kormányzat, a parlament vagy az önkormányzatok részéről érkező megrendeléseket teljesítse. Komolyan gondolja, hogy érkeznek majd ilyen megkeresések? A kormányzathoz közeli szellemi térben eleve számos kiváló kutatóintézet dolgozik…

– Már a kérdés is azt vetíti előre, hogy az Akadémia a kormányzat ellensége, és hogy kétféle tudomány van, az egyik a „kormányzathoz közeli szellemi térben”, a másik meg azzal szemben. Elnökségem egyik legfontosabb feladata lesz ezt a tévhitet eloszlatni. Egyszerűsítve valóban lehet kétféle tudományról beszélni: valódiról és álról. A kormányzat helyében én óvakodnék attól, hogy tudománytalan elméletekre, háttér-információkra alapozzam a kormányzást, csak azért, mert így azt hallom, amit szeretnék. Kell egy szigorúan tudományos alapon meghúzott alapvonal, aminek tudatában persze a döntéshozó egyéb megfontolásokat is figyelembe véve különböző döntéseket hozhat. De így legalább tisztában van azzal, hogy mik a tudományos szempontok, mennyiben veszi ezeket figyelembe, és jó, ha meg tudja indokolni. A tudósoknak nem az a feladatuk, hogy valamilyen megoldást támogassanak vagy éppen ellenezzenek. Azt kell bemutatniuk, hogy a választható lehetőségek közül melyek azok, amelyeket tudományos tények támasztanak alá. Arról szeretném meggyőzni a kormányzatot, hogy egyedül a Magyar Tudományos Akadémia az a szervezet, amely az említett alapvonalat az adott pillanatban rendelkezésre álló legszélesebb körű tudományos ismeretek alapján meg tudja húzni, hiszen szinte valamennyi PhD-val rendelkező kutatót egyesíti, függetlenül a politikai, ideológiai hovatartozástól. Nincs alternatív tudományos akadémia, nincs az országnak egy másik 18 ezres tudós közössége, de még kisebb sem. Azt viszont a tudós közösségnek kell világosan látnia és elfogadnia, hogy a politikai döntéshozó letérhet az objektív tudományos tények által ajánlott útról, de a felelősség ezek után a politikáé. Egy nemzeti intézmény nem lehet ellenzékben. Csak a teljes tudományos közösséget reprezentáló intézmények képesek leginkább biztosítani a független, transzparens és pártatlan, másrészről a tudományos kiválóságot, a multi­diszciplinaritást, az etikai vonatkozásokat és a társadalmi összefüggéseket összegző tanácsadást a politikai döntéshozóknak. Akadémiánkon is ki kell alakítani a tudományos tanácsadás intézményes formáját, amely hidat képez a tudományos közösség és a szakpolitikai döntéshozók között. Ennek létrehozatalához haladéktalanul hozzá kell kezdenünk a jogi keretek, a személyi, szervezeti és működési feltételek biztosításával. Ez összhangban van a köztestületi rendszer fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseimmel, és erősíti az MTA integráló szerepét. A kormányzati szervekkel módszeresen kell fejleszteni a kapcsolatokat, építve a Belügyi Tudományos Tanáccsal és az Egészségügyi Tudományos Tanáccsal hosszú évek óta meglévő jó tapasztalatokra, kiterjesztve azt valamennyi tárcára. E törekvés egyúttal a tudomány és technológia társadalmi szerepét és kommunikációját is alapvetően meg fogja határozni. Ez hatalmas lehetőség és felelősség, méltó az alapító Széchenyi István és a legkiválóbb magyar tudós­egyéniségek örökségéhez. Továbbiak a cikkben

Legolvasottabb cikkeink