• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Az egyik legveszélyesebb vírusos betegség a hepatitis

Lapszemle 2024.07.27 Forrás: OKFŐ
Az egyik legveszélyesebb vírusos betegség a hepatitis

Az egészségügyi ellátórendszerre különösen az életveszélyes szövődményeinek magas kezelési költségei rónak súlyos terhet.

A hepatitis, vagyis a fertőző májgyulladás korunk egyik legveszélyesebb vírusos betegsége, amely az egész világon elterjedt, a fertőzöttség különösen a fejlődő országokban magas. A július 28-án tartott hepatitis világnapja erre hívja fel a figyelmet, olvasható az OKFŐ honlapján

A hepatitis megelőzhető és kezelhető betegség, ennek ellenére a hepatitisfertőzöttek több mint 80%-a nem részesül megelőzési, szűrési és kezelési szolgáltatásokban. A WHO évente megszervezi a hepatitis világnapi kampányt (a kilenc kiemelt egészségügyi kampány egyikeként). A világnap célja a vírusos hepatitis és az abból eredő betegségek megelőzése, a hepatitis elleni vakcinaellátottság növelése, a betegek ellátásának egyszerűsítése és közelebb hozása a közösségekhez. A hepatitis világnapját az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) kezdeményezésére, dr. Brauch Blumberg Nobel-díjas amerikai orvos munkásságának elismerésére tartják, aki 1964-ben fedezte fel a hepatitis B-vírust, illetve létrehozta a fertőzést megelőző védőoltást.

Akut és krónikus hepatitis

A hepatitis a máj akut vagy krónikus gyulladásos megbetegedése, melyet elsősorban fertőző vírusok okoznak, de kialakulásában más károsító hatások – például az alkohol – is szerepet játszhatnak. A máj az anyagcserénk központi szerve, szűrő és méregtelenítő szerv, és sok más szervünkkel ellentétben a megbetegedése akár hosszú időn át rejtve maradhat, ezért védelme kiemelten fontos feladat.  A jelenleg ismert, májgyulladást okozó vírusokat A, B, C, D és E betűjelekkel különböztetik meg, és X-szel jelölik a még nem azonosított vírusokat. Bár mindegyik vírus májbetegséget okoz, jelentős különbségek vannak a betegség lefolyásában, súlyosságában, terjedésük módjában. Az A-típus okozta akut vírusos hepatitis többnyire enyhe megbetegedés, és gyakran észrevétlen is marad a fertőzés (egyes esetekben viszont súlyos, akár végzetes komplikációk is felléphetnek). A krónikus megbetegedések – melyeket általában a B-, C- és D-típusok okoznak – a legtöbb esetben tünetmentesek, és kezelés nélkül lassan, évtizedek alatt válnak egyre súlyosabbá (ezáltal felismerhetővé). A betegek többsége nem is gyanítja, hogy vírushordozó – a becslések szerint a hepatitisben szenvedők 95%-a nincs tudatában fertőzésének –, ezért tudtukon kívül továbbadhatják a vírust másoknak. 

A hepatitis terjedése

A hepatitisvírusok két fő formában terjednek: a hepatitis A- és E-vírus a tápcsatornán keresztül, azaz szájon át (fertőzött élelmiszerek elfogyasztásával, pl. szennyezett víz, zöldség, gyümölcs); a hepatitis B-, C- és D-vírus szexuális úton, vérrel és testnedvek által (ondó, hüvelyváladék, nyál). A fertőzés lehetséges útja még az orvosi kezelés is az olyan országokban, ahol előfordul fertőzött tűk vagy vér használata. A fertőzés szempontjából fokozottan veszélyeztetett csoportba tartoznak: az egészségügyi dolgozók, a fertőzöttekkel egy háztartásban élők, a fertőzöttek szexuális partnerei (különösen a homoszexuális férfiak), a HCV-pozitív anyák gyermekei, az intravénás kábítószerhasználók, a hemodialízisben részesülők. 

Erőfeszítések a hepatitis megelőzésére

A vírusos hepatitis jelentős globális egészségügyi probléma, az egészségügyi ellátórendszerre különösen az életveszélyes szövődményeinek – cirrhosis és a hepatocelluláris karcinóma (rosszindulatú májdaganat) – magas kezelési költségei rónak súlyos terhet. A WHO prioritásként kezeli a hepatitis B-, C- és D-fertőzések felszámolását, mivel a becslések szerint világszerte 354 millió ember él ezekkel a betegségekkel, melyek a hepatitis okozta halálozások több mint 95%-áért felelősek. Egy WHO-tanulmány kimutatta, hogy 2030-ig 4,5 millió korai haláleset megelőzhető lenne az alacsony és közepes jövedelmű országokban oltással, diagnosztikai tesztekkel, gyógyszerekkel és oktatási kampányokkal. A krónikus vírusos hepatitis diagnosztizálásához, kezeléséhez és megelőzéséhez szükséges protokollok és eszközök az orvostudomány rendelkezésére állnak, de ezek a szolgáltatások gyakran csak erre specializálódott kórházakban érhetők el. A hepatitis fertőzések megelőzését, gyógyítását a COVID-19 járvány is nehezítette, melynek következtében korlátozottá váltak a pénzügyi és emberi erőforrások, és a politikai fókusz is a világjárvány megfékezésére helyeződött át. 

További részletek az OKFŐ honlapján.