Az új adócsökkentéstől gyomrost kaphat az egészségügy és a nyugdíjrendszer

2026-tól újabb 1 százalékponttal, 13%-ról 12%-ra mérséklődhet a szociális hozzájárulási adó kulcsa – vetítette előre Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A szocho sok éve erősen mérséklődő pályán halad: ha megvalósul az újabb enyhítés, akkor tíz év alatt 15 százalékpontos csökkentésről beszélhetünk majd. A trendszerű adócsökkentés fő nyertesei a munkaerőt foglalkoztató vállalatok, akik ennek köszönhetően könnyebben tudják kigazdálkodni a termelékenységet messze meghaladó ütemben emelkedő béreket. A központi költségvetésből azonban hiányzik ez a forrás, különösen a társadalombiztosítási alapok – Nyugdíjbiztosítási Alap, Egészségbiztosítási Alap – látják kárát a bevételkiesésnek: a Magyar Nemzeti Bank által használt definíció szerint ismét időszerűvé vált arról beszélni, fenntarthatóak-e ezek a nagy ellátórendszerek, írja a portfolio.hu. 

A szociális hozzájárulási adóból származó bevételeket a társadalombiztosítási alapok közt kell szétosztani, az adott évi allokációs arányokról a költségvetési törvény határoz, 2025-ben például a szocho 86,96%-át a Nyugdíjbiztosítási Alap, 13,04%-át az Egészségbiztosítási Alap kapja. Korábbi években az Egészségbiztosítási Alapnak jellemzően magasabb rész jutott, míg a Nyugdíjbiztosítási Alapnak kevesebb (de így is az adóbevételek nagy többsége).

A hiány kimutatása – ugyanis a TB-alapok jellemzően hiánnyal működnek – attól függően történik, hogy az egyes alapok között hogyan változik az adóbevételek elosztása. Például 2023-ról 2024-re a Nyugdíjbiztosítási Alap kiegészítő forrásigénye számottevően csökkent, míg az Egészségbiztosítási Alapé erősen megugrott, elsősorban a szocho-bevételek átcsoportosításának hatására.

A szociális hozzájárulási adón túl a TB-alapok másik legjelentősebb bevételi forrása a társadalombiztosítási járulék, de ebből idén 8,1% a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos Nemzeti Foglalkoztatási Alapba áramlik, míg 54%-ot nyugdíjra, 37,9%-ot egészségügyre fordít a költségvetés.

Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a kormány a társadalombiztosítási alapok egyenlegének rovására igyekszik majd adót csökkenteni (amely adókulcs későbbi visszaemelése nehezen lenne elképzelhető), vagyis a magyar bérfelzárkózás állami támogatása érdekében feláldozhat valamennyit a nagy ellátórendszerek hosszabb távú fenntarthatóságából.

A teljes információ a cikkben.