A „dual practice” térnyerését a paraszolvencia kivezetése nyomán indult el, és gyorsan terjed.
Míg korábban a paraszolvencia reményében az állami intézményekbe igyekeztek minél több beteget bevinni az orvosok, a hálapénz betiltása nyomán kiesett jövedelmeiket most a kórház falain kívül igyekeznek legálisan pótolni – hangzott el egy keddi, budapesti konferencián a MedicalOnline tudósítása szerint.
A jövedelem restaurációja zajlik, és ennek a változásnak a tünetei mutatkoznak meg a betegellátásban – fogalmazott Ónod-Szűcs Zoltán, a Debreceni Egyetem egészségügyi kancellár-helyettese az IME egészségügyi szaklap XIX. Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferenciáján. A „dual practice” térnyerését – azaz amikor az orvos az állami munkahelye mellet a magánszférában is dolgozik –, a paraszolvencia kivezetése nyomán indult el, és gyorsan terjed – hívta fel a figyelmet a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) keddi rendezvényen az ex-államtitkár.
Mindez tovább növeli a lakosság egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatos, általános megélését: hosszú várólista, hosszas várakozási idő és orvoshiány, amiért aztán inkább a privát szférában keres megoldást betegségének orvoslására – belépve ezzel az ördögi körbe.
A kettős jogviszony jelensége a nemzetközi szakirodalomban nem ismeretlen, így azt is tudjuk, hogy bizalomvesztést eredményez a közellátás iránt, növeli a várakozási időt, csökkenti az állami ellátás minőségét, hozzájárul a munkahelyi hiányzásokhoz és a területi egyenlőtlenségek növeléséhez – sorolta Ónodi-Szűcs Zoltán, és arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben az új helyzetben a régi eszközök nem működnek.
Bár a menedzsmenteknek helyben is van lehetősége fellépni a jelenséggel szemben – első sorban kommunikációs eszközökkel és helyi munkaszabályozással – ugyanakkor központi szabályozás híján nagyon nehéz gátat szabni az egyre szélesebb körben zajló folyamatnak. A nemzetközi gyakorlatban teljes tiltással, az engedélyek és licencek, valamint a munkaidő- és jövedelemkorlátozások mellett teljes tiltással is igyekeznek fellépni „dual practice” jelenségével szemben. A volt államtitkár szerint ideje lenne, hogy a magyar állam is fellépjen a kettős jogviszonnyal szemben, mert hiába vezették be a páciensek közérzetére és az egészségügyről alkotott – meglehetősen rossz – véleményére rendkívül pozitív hatással bíró Járóbeteg Irányítási Rendszert (JIR), ha a „dual practice” a korábbi negatív szimptómákat erősíti.
Időtlen idők óta keveset költünk egészségügyre, pedig a maradékelvű finanszírozás helyett a szükségletekhez igazított forrásokkal kellene orvosolni a helyzetet – vélte előadásában Pogátsa Zoltán közgazdász, aki azt vette górcső alá, milyen helyzetet teremt az egészségügynek a gazdaság, és az egészségügy a gazdaságnak.
A jó ideje stagnáló gazdaság, az évek óta tapasztalható, masszív államháztartási hiányt rendre megszorításokkal igyekszik kezelni a kormány, míg a Soproni Egyetem docense szerint a kártékony restrikció helyett a humántőkébe – egészségügy, oktatás, szociális ellátás – fektetett minél több pénz vezetne a társadalmi egyenlőtlenségek mérsékléséhez és a gazdaság gyorsabb felíveléséhez.
További részletek a MedicalOnline-on.