Betiltják az amalgámtömést

Felsorolni is nehéz lenne, hogy az elmúlt négyezer évben mi mindenre használta az ember a higanyt. Három súlyos katasztrófa kellett ahhoz, hogy végre elkezdjék kutatni a valós hatásait. Az eredmény megdöbbentő, mostanában pedig nemzetközi egyezményeket kötnek, hogy csökkentsék a levegőben és a vizekben feldúsult mérgező nehézfém koncentrációját. Az EU például fokozatosan majdnem teljesen betiltaná a higanytartalmú amalgámtömések használatát. Fogorvost kérdeztünk, aki szerint nem szükséges hanyatt-homlok rohanni, hogy kicseréltessük a régi fogtöméseinket, írja a Telex.

legújabb tiltás az amalgámos fogtömésekre vonatkozik, melyek egyik alapanyaga szintén a higany. Az Európai Bizottság néhány napja jelentette be, hogy 2025-től javasolja az amalgámtömések használatának betiltását, sőt, az amalgám előállítását, importját és exportját is tilalom alá helyeznék. Ezzel párhuzamosan egyébként néhány higanyt tartalmazó energiatakarékos égőt is kivonnának az európai piacról.

Az ember által az ókortól használt furcsa, folyékony fém használata ellen mindössze pár évtizede lépnek fel, és úgy tűnik, nem lesz egyszerű mindenkit lemondatni róla, hiszen a mai napig fontos szerepet játszik az ipari termelésben. Pedig nagyon fontos lenne megszabadulni tőle, hiszen a mérések szerint a légkörben található higany szintje 500%-kal, az óceánok vizének higanykoncentrációja pedig 200%-kal haladja meg a természetes szintet.

A környezeti higanyszennyezés úgy keletkezik, hogy a szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotú fém párolog, így feldúsul a koncentrációja a levegőben, illetve ipari szennyvizekkel a folyókba, tengerekbe ürítik. Az emberi szervezetben pedig főként a higanygőz belégzése, illetve a szennyezett vizekből származó halak fogyasztása révén dúsulhat fel a higany koncentrációja. Mostanában, tegyük hozzá, hiszen régen széles körben használták a gyönyörű vörös cinnabarit (higany-szulfit, más néven cinóber) ásványból készített festékeket, de a kozmetikai szerek egyik fontos alapanyaga volt a higany, sőt, a gyógyászatban is használták, például szorulás esetén higanyt itattak a páciensekkel, hogy kitisztuljon a bélrendszerük. Egyfajta csodaszerként tekintettek rá, mely segít az egészség megőrzésében. A legnagyobb mennyiségben régebben az arany- és ezüstbányászat és az ércmosás révén kerültek a környezetbe higanyvegyületek.

Manapság már kozmetikumként és gyógyszerként nem használják, viszont az iparban még mindig alkalmazzák a higanyt.

Az amalgám előnye, hogy könnyű vele dolgozni a fogsor kevésbé izolált, nyálas területein is, nem esik ki, hosszú élettartamú, míg a mostanában elterjedt töméseket még a párától is kell óvni.

Hermann Örs fogorvos szerint a 15-30 éve betett amalgám tömésekből nem oldódik ki semmi. „Az amalgám tömés kétszer veszélyes, amikor betevődik és amikor kivevődik. Amikor beteszik akkor azért, mert még nincs megkötve, de ha szakszerűen látják el a pácienst, akkor nem okoz kárt, amikor kivevődik, akkor pedig azért, mert amikor a fúró az amalgámot éri, akkor higanygőz szabadulhat fel, de ez az elszívóval biztonságosan megoldható” – mondta a fogorvos.

További részletek a Telex cikkében.