Biztató eredményeket értek el a vérplazma kezelésekkel

Pillanatnyilag négy - eredetileg súlyos és krónikus - betegen alkalmazzák a vérplazmás kezelést a koronavírus ellen kísérleti terápiaként. Mindenki, aki kapja a kezelést, már jó állapotban van: vagy lekerült a gépről, vagy még rajta van, de nem romlik az állapota - nyilatkozta a növekedés.hu-nak Vályi-Nagy István. A Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az elhízás komoly veszélyt jelent, mert az elhízott betegek nehezen lélegeztethetőek. A főigazgató szerint a favipiravir nevű gyógyszer az enyhe lefolyású betegségek esetében alkalmazható, és ígéretes lehet a remdesivir gyógyszer is.

 Hogyan értékeli a koronavírus-járvány magyarországi lefutását?

Jól vizsgázott a magyar nép, és jól vizsgázott a magyar egészségügy, jobban mint a nyugat-európai országok, hiszen arányaiban sokkal kevesebben haltak meg nálunk, mint ott. Nagyon időben reagálunk, az emberek többsége komolyan vette a korlátozásokat, nem berzenkedtek ellene.

Mi az oka, hogy Közép-Kelet-Európa sokkal jobban megúszta koronavírus fertőzést, mint a kontinens többi része?

Hangsúlyozom, orvos vagyok, nem járványügyi szakember, de annyit mondhatok, hogy ebben szerepe lehet a népsűrűségnek. Ha például megnézzük a hazai adatokat, akkor azt látjuk, Budapest vezet a fertőzések számában, és Székesfehérvár iparosodott részében is hasonló a helyzet. Ezeken a területeken a nagy népsűrűségre jellemző életmód segíti elő a betegség terjedését. A másik tényező a politika egységes, erős és iránymutató reakciója a történtekre. Ez alatt nemcsak általában értem a politikát, hanem az egészségpolitikát is, amely a Nemzeti Népegészségügyi Központtal együtt nagyon jól reagált, időben bevezette a korlátozásokat, és ez eddig működött is. Az biztos, hogy most már leszálló ágában van a fertőzés, ugyanakkor nem tudni, lesz-e második hullám. Azt is látni, hogy most inkább a déli féltekén, például Brazíliában van gond a hűvös időjárás miatt. Afrikát nem nagyon látni, mert nem ismerjük az adatokat. Az is biztosnak tűnik, hogy a pára, a hideg és a zsúfoltság kedvez a betegségnek. 

Lehet összefüggés a környezetszennyezéssel?

Ez sem szakmám, de logikusnak tűnik, hogy a szálló por, amely belégzéskor eléri az alsó légutakat, illetve például a légkondicionálás, amely nedvesíti a levegőt, együttesen megkönnyítik a vírus bejutását a szervezetbe. 

A vérplazmás kezelés során kezelt betegekkel kapcsolatos tapasztalatokról mit tud elmondani?

Pillanatnyilag négy betegen alkalmazzuk a vérplazmás kezelést. Hangsúlyozom, hogy kísérleti kezelésről van szó, a világ összes részén kísérleti terápiaként használják. Ez egyben azt is jelenti, hogy nincs pontosan meghatározott protokoll. Mi úgy döntöttünk, hogy a súlyos és kritikus betegeket kezeljük. Egyikük például már réges régen haza mehetett volna, de veseproblémái vannak, mert krónikus vesebeteg. Mindenki, aki kapja a kezelést, már jó állapotban van: vagy lekerült a gépről, vagy még rajta van, de nem romlik az állapota.  Többféle innovatív kezelést alkalmazunk, és elmondhatom, jók az eredmények. A terápiában részesítettek közül az enyhén megbetegedettek mindegyike vagy tünetmentes, vagy enyhe tünetei vannak, nem kerülnek kórházba, kezelés gyakorlatilag már nem szükséges. 

A súlyos betegeknél az a cél, hogy fordítsuk vissza betegség előrehaladását, ne kerüljenek az intenzív osztályra, mert ott magas a mortalitás. A lélegeztetés nem jó az embernek, mert mesterséges állapot, ezért is érdemes ezt lehetőleg elkerülni. Az intenzív osztályon pedig az a cél, hogy ne haljon meg a beteg. Tudni kell, hogy az ide kerülő betegek jó része idős, és más betegségek is társulnak a fertőzéshez. 

A napokban érkezett kipróbálásra a Pécsi Egyetemre egy koronavírus betegség elleni gyógyszer. Ezzel kapcsolatosan mi a véleménye?

Ezzel mi ugyan nem foglalkozunk, de a hírek szerint jó a szer, én azonban nem ismerem a pontos helyét a terápiában. A favipiravir nevű gyógyszer az enyhe lefolyású betegségek esetében alkalmazható, és ezzel a gyógyszerrel nincsenek rossz tapasztalataink. A másik, a remdesivir nevű amerikai gyógyszert az ebolára fejlesztették ki. Intravénás készítményről van szó, amelyet súlyosabb betegek esetében alkalmaznak.

A vérplazmás készítménynél vizsgálják-e, hogy mitől függ az, ki mennyire lesz beteg a vírustól?

Ezzel kapcsolatosan intenzív kutatások folynak. Valószínűleg genetikai tényezők is szerepet játszanak a betegség lefolyásában. Mi több családot is kezelünk, ahol egészen más lefolyású a betegség az egyes családtagokon. Az alaphelyzet az, hogy az idősek betegebbek, míg a fiatalabbak könnyebben vészelik át a kórt. Van, ahol az édesapa intenzív osztályon van, a fiatalok közül az egyik súlyos beteg, de nem igényel intenzív ellátást, a testvére szintén beteg, de állapota nem súlyos, otthon vészeli át a betegséget. Egy másik családnál a fiatal beteg, de állapota nem súlyos, az édesanya viszont intenzív kezelésen van. Azt látjuk, hogy a társbetegségek sokszor döntőek, például az elhízás komoly veszélyt jelent, mert az elhízott betegek nehezen lélegeztethetőek. 

További részletek a cikkben.