Levélben visszamenőleg igazolja a Honvédkórház sürgősségijének korábbi katasztrofális állapotait a távozó vezető.
Valóban az összeomlás határán volt tavaly augusztusban a Honvédkórház sürgősségi centruma - ismeri el keddi, kollégáinak írt levélben Burány Béla, a részleg eddigi, hamarosan távozó megbízott vezetője, aki a lemondott Zacher Gábor utóda lett a részlegen. A honvédelmi tárca mindeddig és azóta is folyamatosan tagadja, hogy gond lenne az intézményben, írja a hvg.hu.
Különös megvilágításba helyezi a honvédelmi tárca tavaly őszi, a Honvédkórház Sürgősségi Betegellátó Centrumáról (SBC) szóló nyilatkozatait az a hvg.hu birtokába jutott levél, amelyet az osztályt eddig megbízottként vezető Burány Béla írt leköszönése alkalmából a beosztottjainak. A január 22-én kelt levélben meghökkentő szavakkal vet számot az osztály elmúlt időszakáról, maximálisan igazolva, az SBC éléről augusztus végén lemondott elődje állításait:
2018. szeptember 1-én egy működésképtelen SBC-t vettem át: az orvos-létszám a gyógyítási feladatok ellátásához minimálisan szükséges szint felét sem érte el, úgyhogy nem volt érvényes szeptemberi orvosi beosztás. A szakdolgozói oldal is messze elmaradt az elégséges szinttől, mennyiségében és minőségében egyaránt. Az elengedhetetlenül szükséges betegmegfigyelő monitorok, vérgáz-készülék, lélegeztető gépek, illetve egyéb alapvető eszközök (pl. EKG-k, vérnyomásmérők, hőmérők, kapnometria, stb.) teljes vagy részleges hiánya, valamint tartós működési zavarai álltak fenn. Az SBC-n már alig maradt kihasználatlan tér, ugyanakkor több fontos működési elem nem, vagy csak részlegesen, és problémásán működött (pl. triázs-helyiségek, detoxikáló, veszélyes hulladék-raktár, oktatóterem, személyzeti tartózkodók/pihenők, stb.) - összegzi az akkor tapasztaltakat az idén február 1-jétől osztály-vezető helyettessé visszalépő szakember, felsorolva egyúttal az osztályt (elvileg) támogatni hivatott irodai háttér féléves adminisztratív lemaradását, és hogy a legaggasztóbb jelenség számára a még meglévő munkatársak krónikus fáradtsága, célvesztettsége, kiégettsége, és az intézmény vezetésével szembeni bizalomvesztése volt.