• nátha
    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

  • melanóma
    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

    • 10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

      10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

  • egynapos sebészet
    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

    • Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

      Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

Covid-19 betegség gyermekkorban: kórlefolyás és hatások

Lapszemle 2021.05.14 Forrás: medicalonline.hu
Covid-19 betegség gyermekkorban: kórlefolyás és hatások

A gyermekkori esetek az összes koronavírus-fertőzés körülbelül 13%-át és a COVID-betegek körülbelül 1%-át teszik ki.

A gyermekkori koronavírus-fertőzés kórlefolyásáról és a Covid-19 betegség gyermekeknél tapasztalt hosszú távú hatásairól is olvashatnaki az MTA Orvosi Tudományok Osztálya hatodik, májusi hírlevelében - hívta fel a figyelmet a kiadványra a medicalonline.hu.

A gyermekkori esetek az összes koronavírus-fertőzés körülbelül 13%-át és a COVID-betegek körülbelül 1%-át teszik ki.

Gyermekkorban szerencsére a SARS-CoV-2-fertőzés a fertőzöttek döntő többségében (>90%) tünetmentesen vagy enyhe formában (hőemelkedés, alacsony láz, száraz köhögés, gyengeség) zajlik. Az Egyesült Államokban az összes SARS-CoV-2-fertőzött gyermek 0,1–1,9%-a kerül kórházi felvételre, a kórházi kezelésre szoruló betegek körülbelül 10%-a igényel intenzív terápiás keze-lést. A betegség mortalitása 0,03%. Egy nagyobb európai kohorsz adatait elemezve hasonló arányokat találtak: a kórházban kezelt betegek 8%-a került intenzív osztályra, 4%-uk igényelt gépi lélegeztetést. A betegség halálozása tehát alacsony, de az is jól látható, hogy a betegség – sajnos – nem kíméli meg ezt az életkori csoportot sem. Sőt, akár korábban egészséges gyermekek is szorulhatnak szupportív kezelésre. Ugyanakkor elmondható, hogy a felnőttekkel összehasonlítva a betegség lefolyása általában sokkal enyhébb.

A kórházba kerülés és az intenzív terápiás kezelés egyik legfontosabb rizikófaktora a megelőző komorbiditás (beleértve az obezitást) és az alacsony szocioökonómiai státusz. A kórházban kezelt gyermekeknek az esetek 50%-ában valamilyen társbetegségük is van. Az obezitást bizonyos vizsgálatok önálló rizikófaktorként azonosították, más tanulmányok ezzel ellentétes megfigyelésekről számoltak be. Az biztos, hogy az obezitást befolyásolja a depriváció is, így összefüggésben lehet a szegénységgel is. Ennek fontos szociopediátriai tanulságai vannak: a szegénységben, mélyszegénységben élő gyermekek vélhetően fokozott kockázatnak vannak kitéve. Ezt például az oltási program prioritásainak meghatározásakor is javasolt figyelembe venni. Összefoglalva: súlyos kórlefolyást vetít előre a kórházi felvételkor a fiatal életkor, az obezitás, a magas CRP, a leukocytosis, a bilaterális infiltrátumok jelenléte a röntgenfelvételen.

Magyarországon a Covid-19-járvány második hullámában, kifejezetten magas megbetegedési számok után 2021 első felében jelentek meg ennek a szakasznak a long-Covid betegei. A harmadik hullám vélhetően magasabb betegszáma a nyár elejétől várható az egészségügyi rendszerben. Biztosan nagy terhelést fog jelenteni mind a felnőtt-, mind a gyermekellátásban ezeknek a komplex és nagy energiát, odafigyelést, humánerőforrást és nem utolsósorban költséget igénylő betegeknek a vizsgálata, kezelése. Fontos lenne szervezetten, kompetenciaszinteknek megfelelően, progresszív rendszerben és lehetőleg egységes elvek alapján diagnosztizálni és kezelni a long-Covid-szindrómában szenvedőket. Továbbiak a teljes cikkben

Az MTA májusi hírlevele itt érhető el

Legolvasottabb cikkeink