• nátha
    • Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

      Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

      Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

Csökken a születésszám, a magánszülészetek sem hasítanak

Lapszemle 2025.08.05 Forrás: valaszonline.hu
Csökken a születésszám, a magánszülészetek sem hasítanak

A hálapénz megszüntetése után hozott intézkedések megroppantották a családbarát állami szülészeteket.

Az év első felében 85 százalékkal többen haltak meg Magyarországon, mint ahányan születtek. A születések számának visszaesése egész Európát sújtja, ám Magyarországon a helyzetet súlyosbítja az állami szülészeti ellátás szabályainak szigorítása. A hálapénz megszüntetése után hozott intézkedések megroppantották a családbarát állami szülészeteket, de akkora a beszakadás a születések számában, hogy tavaly már a magánszülészetek forgalma sem tudott növekedni. Exkluzív háttér a magyar demográfiai katasztrófa okairól a Válasz Online-on

2020-ban, a hálapénz megtiltása előtti utolsó esztendőben a Semmelweis Egyetemen még 7000 szülés történt, tavaly már csak 4400. A főváros legnagyobb szülészetének forgalma tehát drámaian visszaesett. Hasonló folyamatot látunk a Szent Imre Kórházban is: a családbarát intézmény 2500 éves születésszámról zuhant tavalyra 1400-ra. Közben a kórházból a természetes születési szemléletet képviselő orvosok és szülésznők jelentős csoportja a magánszektorba távozott. A Péterfy és a Szent Margit Kórház 28–37 százalékos visszaesést könyvelhet el. Mindezt nem magyarázza a születésszám alalkulása, mivel a központi régióban a KSH adatai szerint a csökkenés 2020 és 2024 között 17 százalékos volt. 

A közintézményeken nem látszik a pánik jele. Miközben a kormány a gyerekesek otthonteremtésére és – a bevezetése óta elinflálódó, majd most megemelt – családi adókedvezményre hatalmas összegeket költ, a szülészeteknél annyi volt észlelhető, hogy az összes állami kórház megkapta a modern családbarát módszerekhez szükséges eszközöket.

Hogyan lehetséges, hogy egy-egy osztály forgalma felével, harmadával csökken, és nem születnek válságintézkedések? A magyarázat egyszerű: a kórházak helyzetét még egy ekkora forgalomcsökkenés sem érinti drasztikusan, mivel ma már költségvetésük döntő részét fix tételek – bérek, rezsi, takarítási, felújítási költség – adják. Vagyis ilyen durva beszakadásnál is pénzüknél maradnak. A keresetek fedezetét az egészségbiztosító szintén az intézmények forgalmától függetlenül utalja ki a kórházaknak, és ők is teljesítményüktől függetlenül fizetnek a dolgozóiknak. 

A magyar egészségügy problémáinak ez az egyik eredője. A Pintér Sándor irányította Belügyminisztérium túl bonyolultnak tartja a kórházak teljesítményarányos finanszírozási rendszerét, vagyis azt a kapitalista viszonyok között megszokott helyzetet, hogy több és nehezebb munkáért több pénz járjon. Visszatérnének a szocializmus idejében általános fix összegű finanszírozáshoz. Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatójának július 15-i felmentése információink szerint amiatt következett be, mert nem értett egyet a teljesítményalapú finanszírozás további korlátozásával, lényegében megszüntetésével, mire válaszul a belügyminiszter menesztette az első számú egészségbiztosítási szakembert.

Láthatatlan egészségügyi reform zajlik tehát, de a hatása nagyon is érzékelhető. A változtatások miatt az amúgy is pénzhiányos közfinanszírozott egészségügy bebetonozott lábakkal kénytelen versenyezni a magánegészségüggyel. Utóbbi jelentős tőkével rendelkezik, modern módszerekkel irányítják, ezért gyors mozgásokra képes. Tegyük hozzá, hogy a folyamatot segítik a jó kormányzati kapcsolatok. Emiatt nem volt az állami egészségügy irányítóinak hatásos válaszuk arra, hogy néhány év alatt három-négy akkora magánszülészet (versenytárs) nőtt ki a fővárosban, amelyek forgalma már egyes centrumkórházakét is megközelíti. 

Említettük, hogy nemcsak a közkórházak bevételét függetlenítik a teljesítményüktől, de a megemelt orvosi jövedelmeket sem kötik az elvégzett munkához. Korábban is így volt, de a hálapénz jelentős teljesítményösztönzőként hatott, amit megszüntetése után semmivel sem helyettesítettek.

Az orvosok egy szülésért pont annyi pénzt kapnak, mint tízért, a jövedelmük csupán az életkoruktól, a pozíciójuktól és a vállalt ügyeletek számától, illetve – főként a vidéki kiskórházakban – az arra kialkudott órabértől függ. Mármint az állami szektorban, mert a másodállásukban ez másként van. 

További részletek a valaszonline-on