Dr. Bérczi Viktor: „Kétszer ennyi beteggel is tudnék foglalkozni”

A mióma, más nevén jóindulatú méhizomdaganat rengeteg nőt érint, mégis rendkívül kevés érintett tud arról az eljárásról, amelynek neve mióma-embolizáció és amely komoly javulást eredményezhet drasztikus beavatkozás és várólista nélkül - írja az nlc.hu.

A mióma és következményei 

Dr. Bérczi Viktor, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinika egyetemi tanára 2008 óta foglalkozik mióma-embolizációval, amely különleges lehetőséget kínál a nők számára. Ez a beavatkozás ugyanis éppen abban segít, amire a legnagyobb szükség van: a nagyműtét nélküli javulásban. 

„A mióma gyakori jóindulatú daganat, 50 éves kor alatt a nők 60-80 százalékánál előfordul, de panaszt csak az esetek kb. 20 százalékában okoz – mondja Bérczi professzor. – A leggyakoribb probléma az erős vagy elhúzódó vérzés. Ez akár olyan mértékű is lehet, hogy az érintettek alig tudnak kimenni az utcára ezeken a napokon. Érthető módon a tünet jelentősen rontja az életminőséget, illetve a vashiány és vérszegénység is elég gyakori következmény.” 

Minél nagyobb a mióma, annál nagyobb valószínűséggel okozhat nyomási tüneteket is, ilyen esetben a betegnél gyakori vizelési inger vagy akár inkontinencia, lágyékba kisugárzó vagy deréktáji fájdalom, székelési panasz is kialakulhat. Akármelyik tünetről is legyen szó, érthető, hogy szeretne az érintett megszabadulni tőle, fellélegezni, és úgy folytatni az életét, ahogyan a mióma megjelenése előtt tehette.

A miómák megléte a legtöbb esetben fel sem tűnik a betegnek, észrevétlen marad, többnyire pedig eltávolításuk sem szükséges, mert nem okoznak problémát. Az említett panaszok, illetve a nagy méret azonban indokolttá teszik a beavatkozást, amely az esetek túlnyomó részében gyógyszeres kezelést vagy műtéti eljárást jelent. Utóbbi a miómás göb, vagy a teljes méh eltávolítását jelenti. „Nem kérdés, hogy a műtét véglegesen megoldja a problémát, de nagy megterhelést jelent a betegnek. Ezzel szemben az embolizáció lényege, hogy a mióma méretcsökkenését egy rendkívül vékony, kb. 1,5 milliméteres katéter artériás bevezetésével oldják meg. Nem kell altatni a beteget, nincs vágás sem, gyakorlatilag nyoma sem marad” – mondja a szakértő.

További részletek a cikkben.