Életet adó szervek

Azaz, ha valaki életében nem tiltakozott az ellen, hogy szerveit halála esetén szervátültetési célokra felhasználják, akkor feltételezhető, hogy beleegyezik ebbe. Persze nagyon nehéz helyzetben vannak azok, akiknek egy hozzátartozójuk az agyhalál állapotába kerül. Ez ugyanis egy ritkán előforduló, speciális és átmeneti állapot, ami visszafordíthatatlan. Ekkor nem a szív működése szűnik meg elsőként, hanem az agytörzsé, viszont a gépek és gyógyszerek segítségével a szervekben még fenntartható a keringés, így azok alkalmasak maradnak a transzplantációra. Azonban az agyhalott már semmilyen érzékelésre, észlelésre, mozgásra, gondolatra nem képes, minden élettani működés megszűnik. Ez a folyamat visszafordíthatatlan, vagyis előbb-utóbb halálhoz vezet.

Az agyhalál észlelése után a szakembereknek a rendelkezésre álló időben – vagyis amíg a szervek nem károsodnak – az Országos Transzplantációs Nyilvántartásból (OTNY) kell lekérdezni az érintett adatai alapján, hogy életében tett-e tiltakozó nyilatkozatot, vagyis, életében rendelkezett-e úgy, hogy nem hasznosíthatják majd a szerveit. Ezzel egyidejűleg a háziorvosával is felveszik a kapcsolatot, hátha nála hagyott ez irányú végrendeletet. Amennyiben ilyet nem találnak, az illető szervei felhasználhatóak transzplantációs célokra, donorjelöltté válik az agyhalott. A család felé az ide vonatkozó jogszabályok szerint csak tájékoztatási kötelezettségük van az orvosoknak, azonban a gyakorlatban elfogadják a hozzátartozók tiltakozását.

Az agyhalál beálltát egy háromtagú szakorvosi bizottság állapítja meg. Egymástól függetlenül vizsgálják meg a beteget: válaszol-e bizonyos ingerekre, ad-e bármilyen életjelet. Ha egybehangzó az eredményük, jelzik a koordinációs központnak, ahonnan riasztják a szervek kivételével foglalkozó stábot Budapesten vagy Debrecenben. Az operációt követően a szervet jégben tárolják, s az időjárástól, útviszonyoktól függően autóval vagy helikopterrel szállítják el.

Dr. Tran Ngoc Minh, a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház intenzív therápiás osztályának osztályvezető főorvosa arról számolt be: tavaly előtt két esetben tudtak vesét felajánlani. Dr. Frankfurter Zsuzsanna, a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályának műtővezetője elmondta: „Minden évben vannak eseteink, amikor szerveket tudunk felajánlani. Általában az agyhalott családtagjai sem tiltakoznak, illetve el tudják fogadni a szervdonáció tényét. Inkább az a gondunk, hogy többször előfordult már: mi alkalmasnak találjuk a donorszervet, amely aztán mégsem kell. Tudjuk, hogy szervhiány van, próbálunk odafigyelni erre, s néha mégis fölöslegesnek érezzük az erőlködésünket. Tavaly egy szervet vittek el, egy vesét, idén két szervet ajánlottunk fel, de nem fogadták el. Az elmúlt évekre visszatekintve: egy esetben vittek el tüdőt, amelyet Bécsben ültettek be, egy esetben szívet és májat, de legtöbbször a vesét találták alkalmasnak. Mindig kapunk egyébként visszajelzést a beültetésről" – közölte a főorvosnő.

Dr. Muhari Gézától, a pásztói Margit Kórház orvos igazgatójától megtudtuk: mivel kórházukban nincsen intenzív osztály, így a szervkivételre sincsen lehetőség, mert nem tudnak olyan műtéti körülményeket biztosítani, amelyek a sebészi transzplantációs teamnek megfelelnének.