Ételallergia: egyre több felnőtt lesz beteg

Ha gyermekként nem szenvedünk ételallergiában vagy ételintoleranciában, még nem biztos, hogy felnőttként is egészségesek maradunk. Az óvodáskorúaknál négyszer gyakrabban alakul ki ételallergia, mint a felnőtteknél, de egyúttal nagyobb valószínűséggel nőnek ki belőle, ahogy idősödnek. Nehéz pontos adatokat kapni a felnőttkori ételallergia előfordulási gyakoriságáról. Az Ausztrál Nemzeti Allergia Tanács szerint minden 50. felnőttből egynél alakul ki allergia valamilyen ételösszetevőtől. Egy amerikai felmérés ennél is tovább megy: szerintük minden tizedik felnőttnél gondot okoz legalább egy ételallergén - írta az origo.hu, ismertetve a leggyakoribbakat.

Ételallergia tünet lehet a csalánkiütés, duzzanat, nyelési nehézség, hányás, torok- vagy mellkasi szorítás, légzési nehézség, mellkasi fájdalom, szapora szívverés, szédülés, alacsony vérnyomás vagy anafilaxia. Utóbbi allergiás reakció könnyen halálossá válhat.

Egy amerikai allergia statisztika szerint a fő ételallergének a következők: kagyló, tej, közönséges mogyoró és földimogyoró, dió, halak.

Ugyan bármilyen életkor alatt megjelenhet az ételallergia, de összességében a felnőttkori ételallergia előfordulása növekszik a legmarkánsabban. A 2003-ban és 2004-ben közzétett régebbi felmérésekhez képest a mogyoróallergia előfordulása körülbelül háromszorosára nőtt, míg a diófélékkel és a halakkal összefüggésbe hozható allergia nagyjából megduplázódott. A kagylóallergiások száma szintén a korábbiak duplájára emelkedett. A felnőttkor alatt megbetegedők száma tehát emelkedik, de a gyermekkori ételallergia is egyre gyakoribb.

Nem csak ételösszetevőktől alakulhat ki az allergiás reakció. A kullancscsípés okozta húsallergia, más néven alfa-gal allergia a galaktóz-alfa-1,3-galaktózra való érzékenységet jelent. Ausztrál immunológusok 2009-ben fedezték fel először, hogy összefüggés lehet egy gyakori kullancsfaj csípése és az alfa-gal szindróma kialakulása között. Azóta az Egyesült Államokból, Japánból, Európából és Dél-Afrikából is jelentettek eseteket. Az amerikai járványügyi központok becslése szerint körülbelül 450 000 amerikait érinthet ez a fajta allergia.

A betegség kialakulási mechanizmusa a következő: a galaktóz-alfa-1, 3-galaktóz nevű cukormolekula az ember és néhány más főemlős kivételével minden emlős szervezetében megtalálható; ha a fajidegen cukormolekula egy alfa-galt hordozó magányos csillag kullancs (Amblyomma americanum) nyálán keresztül jut be az emberi szervezetbe, antitestek képződnek ellene; ha a kullancs-csípés után valaki húst eszik, az abban lévő alfa-gal miatt súlyos, esetenként életveszélyes immunreakció, anafilaxiás sokk alakulhat ki.

Az allergia tünetei nehezen felismerhetők, mert általában késleltetve jelentkeznek, és akár anafilaxia is kialakulhat. Az anafilaxia tünetei közé tartozik többek között a viszkető kiütés, a torok duzzadása és az alacsony vérnyomás.

További részletek a teljes cikkben olvashatók