Ezért nálunk a legmagasabb a Covid-halálozás már megint

Múlt héten átlagosan 143 fertőzött vesztette életét naponta, messze a legtöbb a visegrádi országok között, miközben a magyar átoltottság a legmagasabb a négy ország közül, és a harmadik oltások terén lakosságarányosan még Ausztriát is megelőzzük. Hogyan lehet több új fertőzött a negyedik hullámban, mint a harmadikban volt? Miért halnak meg nálunk ennyien? Hogyan védekezhetnénk hatásosabban? Mit csinál jobban Ausztria? - teszi fel a kérdést a válaszonline.hu.

Talán már nincs túl sok hátra a negyedik hullám tetőzéséig. Bár a napi új esetek száma folyamatosan emelkedik (hétfőn már meghaladta a harmadik hullám márciusi csúcsát is), negyedik hete legalább a növekedés üteme nem gyorsul már. Túl vagyunk azon, amikor az október 25-i héten megduplázódott az új fertőzöttek száma az előző héthez képest. Azóta is több az új vírusgazda, de az emelkedés mértéke előbb 70 százalék lett, majd 47 százalék, két hete 44, a múlt héten pedig 28 százalék. Nehéz érzékelni, mit jelent az, ha egy adat lassulva növekszik. Főleg akkor, ha mindez kilencezer feletti napi új esetszám mellett történik, és sokkoló halálozási adatok is érkeznek.

A politikusok ezért csak azt lebegtették meg, hogy a járvány november végén, december elején tetőzhet. Vagyis a növekedés akkortól megáll, és a napi új esetszám lassan apadásnak indul. Mindez azt is jelenti, hogy ez lesz a legnagyobb járványhullám az új koronavírus létezése óta Magyarországon: soha nem fordult még elő, hogy a hétnapos mozgóátlag 9252-es magasságba emelkedjen. Pláne nem közel hatvan százalékos oltottság mellett.

Mégis van remény rá, hogy a negyedik hullám uralhatóvá válik azzal, hogy egyre több ember hord maszkot, és oltatja be magát. Már a múlt héten is előfordult, hogy napi negyvenezer ember kérte a harmadik vakcinát. Ha nem történik nagy baj, a halálesetek száma nem éri majd el a harmadik hullámét (269 volt a hétnapos mozgóátlag legmagasabb értéke), és előbb-utóbb a veszteségnek is csökkennie kell. A halálesetek száma így is kiugróan magas Ausztriához és a visegrádi országokhoz mérten, holott hazánk utóbbiak közül a legátoltottabb állam. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint a magyar lakosság 59 százaléka kétszer oltott, a csehek 58, a lengyelek 53 és a szlovákok 45 százaléka. Ausztria jobban áll, de nem sokkal, lakosságának 64 százaléka kért két oltást. Nyugat-Európában ezt a szintet csak a görögök múlják alul. (Nem sokáig, mert az osztrák kormány kötelezővé teszi az oltást.)

További részletek a cikkben.

fotó: MTI/Vajda János