• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Ezt lehet tudni a magyar vakcináról

Lapszemle 2021.01.15 Forrás: 24.hu
Ezt lehet tudni a magyar vakcináról

A második generációs vakcináknak számos típusa van,a hazai fejlesztésű az egyik.

A PTE Virológiai Kutatócsoportja tavaly kezdett egy vakcinafejlesztési projektet a CEBINA osztrák biotechnológiai céggel, ami a kutatók reményei szerint egy második generációs modern alegységvakcina lesz. Az in vitro laboratóriumi fázist már elvégezték, magyarán a „kémcsőkísérletekkel részben megvannak, és ezeknek az eredményeit kiértékelve tervezzük már az állatkísérletes szakaszt is, amit feltételezhetően január végén, február elején kezdünk meg – mondta Dr. Jakab Ferenc, a PTE professzora, a Virológiai Nemzeti Labor vezetője az egyetemi UniTV-nek. A riportból a 24.hu idézett.

Az fejlesztendő oltóanyag tehát a második generációs fehérjealapú vakcinatípusba tartozik, ezzel pedig a magyar-osztrák kutatás kissé eltér attól, amit más cégek, kutatásfejlesztési vállalatok folytatnak. 

Az első generációba tartoznak azok a hagyományos vírusvakcinák, amelyek elölt, vagy inaktivált vírust tartalmaznak – ezeket a technológiákat még a virológia hőskorában alkalmazták, az 1950-es években már léteztek. Ezt váltották fel a második generációs vakcinatípusok, ezek zömmel alegységvakcinák.

Tehát itt már modernebb, molekuláris biológiai technológiákat alkalmazó oltóanyagokról van szó, úgy kell elképzelni, hogy a kórokozónak csak egy bizonyos kis fehérjéjét, kis antigénjét termeljük le laboratóriumi körülmények között, majd ezt tisztítjuk, és kerül a vakcinába – magyarázza Jakab professzor. Hozzáteszi: a második generációs vakcináknak számos típusa van, fenti ezekből az egyik.

Jakab Ferenc kiemeli, hogy a mind Pfizer, mind a Moderna vakcinája nagyon jó, 95-100 százalékos hatékonyságot mutat. Emellett jelen tudásunk – nagyon fontos kiemelni, hogy jelen tudásunk – szerint ezek az oltóanyagok a most ismert mutációk ellen is hatékonyak, vagyis védelmet biztosítanak.

Alapvetően azt mondhatjuk, hogy a koronavírus gyökeresen nem fog megváltozni, de lehet, hogy kisebb-nagyobb mutációk, mutáns törzsek előfordulnak. Viszont ha szereztünk egy alap védettséget, akkor legfeljebb annyi történhet, hogy egy új törzs esetében nem 100 vagy 95, hanem „csak” 70-75 százalékos lesz a védettségünk. Az oltás tehát e tekintetben is rettenetesen fontos.