Ferihegyi zajáthelyezés

Egyre többen szenvednek a reptér közelében élők a gépek hangjától, a környezetében élők számára is nehezen viselhető életkörülményeket jelent a le- és felszálló repülők zaja. Szakértők szerint a befektetett százmilliárdok és a gazdasági fejlődés egyik motorjaként is ható légikikötő előtt nincs más út, csak amit a kormányzat szinte elő is írt az új tulajdonosnak: Ferihegynek Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb repülőterévé kell válnia.

A Budapest Airport többségi tulajdonosa azzal számol, hogy a kapacitás 2015-ig két és félszeresére emelkedik. Civil szerveződések alakultak sorra, amelyek kitelepítenék a repülőgépek leszállópályáit Budapest határából. Panaszaikat kivizsgálva az állampolgári jogok biztosa a civilek mellé állt. Ha nem is Ferihegy teljes felszámolását, de a le- és felszálló gépek korlátozását javasolta az illetékes miniszternek. A repülőtér földrajzi helyzete miatt kódolt a konfliktus, hiszen sűrűn lakott terület közvetlen közelébe telepítették a leszállópályát, a gépek - az uralkodó szélirány miatt - többnyire csak a főváros felé haladva emelkedhetnek a magasba.

Ezt a Budapest Airport szóvivője, Szollár Domokos megerősíti: - Repülési zaj mindig lesz Budapest felett - mondja. A társaság technikai módosításokkal próbál enyhíteni a panaszra okot adó zajon, a ritkábban lakott településrészek fölé tereltük a forgalom jelentős részét. Előírták a pilótáknak, hogy csak 2100 méter magasan térhetnek el a kijelölt útvonalról, így a repülőgépek később, Budapest határában és magasabban fordulnak, ezáltal nem terjed a zaj a sűrűbben lakott városrészek fölé. Azzal is csökkentették az érintettek számát, hogy meredekebben szállnak fel és le a gépek. A szabályozás előkészítéséért felelős gazdasági tárca a BA privatizációjakor az 500 milliárd forintnyi ár mellett fejlesztésekre is kötelezte az új tulajdonost: 2011-ig legalább 65,5 milliárd forintot kell a repülőtérre költenie.