Keveset és egyre ritkábban beszélünk arról, hogy az emberi életnek nem csak az elejét, de a második felét is védeni kell.
Nemcsak nehezebben, rövidebben is élünk- ezt a rosszt hírt hozta héten egy szakmai konferencia hallgatóságának az epidemiológus. Pontosan két évvel rövidült meg a magyarok várható élettartama a pandémia első két éve alatt. Nagy bukás ez, mert ezen a mutatón az elmúlt 12 év alatt sikerült összesen ugyanennyit javítani. És egyáltalán nem biztos, hogy az élettartam csökkenés megáll ezen a ponton - írta a Népszava publicistája.
Annak okáról, hogy a járvány okozta két évnyi veszteségtől nem tudunk szabadulni, nem sokat tudni. De azt látjuk, hogy az egészségügyi krízis a vírus visszaszorultával is velünk maradt.
Elég beszédes, hogy járvány évei alatt 12-14 százalékkal kevesebb nem covidos beteget fogadtak a kórházak. A krónikus ellátás az utolsó békeév (2019) teljesítményének 47 százalékára zsugorodott. Elmaradtak szűrések: a járvány öt negyedéve alatt 15-20 százalékkal kevesebb daganatos beteget találtak meg, mint a korábbi években. A három legnagyobb daganat-típusban (a tüdő-, az emlő-, valamint a vastag- és a végbélrák) diagnosztizáltak kezelései, műtétei maradtak el.
S ha innen nézzük talán már nem is az a legközvetlenebb baj, hogy kevés gyerek születik, sokkal inkább az, hogy túl sokan halnak meg idő előtt. Keveset és egyre ritkábban beszélünk arról, hogy az emberi életnek nem csak az elejét, de a második felét is védeni kell. Az alig tízmilliós Magyarországnak 6,6 millió rendszeres patikalátogatója, 6 millió szakrendelésre járó és további egymillió kórházba kerülő betege van évente. És innen már nem is nehéz meghalni.