Egy sor autoimmun és egyéb betegségben vizsgálják a széklettranszfúziós lehetőségeket.
Meghökkentő gyógymód a Clostridium difficile baktérium által okozott vastagbélgyulladás (kolitisz) egyik kezelési módja, amikor is egy másik ember székletét juttatják a bélbe. A „széklettranszplantáció", másképpen „baktériumterápia széklettel" vagy „széklettranszfúzió" elméleti háttere az un. baktériuminterferencia, vagyis az, hogy az egészséges embertől származó székletben föllelhető ártalmatlan baktériumok a beteg vastagbélben kiszorítják helyükről a patogéneket.
Az eljárás során a laboratóriumban preparált és ártó baktériumokra bevizsgált székletet szájon vagy végbélen át egy szondán keresztül küldik a bélbe. Clostridiummal egykönnyen meg lehet fertőződni, kivált a kórházak ápolószemélyzete van veszélyben. Bár a szokásos antibiotikumos kezelés eredményes, gyakori, hogy a baj kiújul. Székletbevitel után a gyógyulás viszont véglegesnek tűnik.
Thomas Borody gasztroenterológus-professzor az ausztráliai Új-Dél-Walesben már régóta sikerrel alkalmazza az eljárást. Egy alkalommal 2008-ban azt a meglepő megfigyelést tette, hogy a kezelés során egy Parkinson-kórban szenvedő beteg idegi tüneteiben is javulás következett be. De vizsgálatai szerint enyhül a szklerózis multiplex, a krónikus fáradság szindróma vagy a reumatoid artritisz lefolyása is. Ezek mind autoimmun betegségek, akár az 1. típusú cukorbaj.
Anne Vrieze amszterdami kutató 18 cukorbetegen végzett kettős vak vizsgálat eredményeit ismertette múlt év őszen egy konferencián Stockholmban. Az eredmények itt is magukért beszélnek: hat héttel a székletterápia után a cukorbaj paraméterei javultak, az inzulinszükséglet csökkent. Mármost kérdés, mi is a székletkezelés hatásmechanizmusa a felsorolt betegségekben.