Házhoz megy az országjáró szűrőkamion

Az elmúlt időszakban jelentős változások történtek hazánk egyedülálló prevenciós programjában: az országot járó szűrőkamion megújult, a szűrővizsgálatok köre tovább bővült. – A magyar társadalomért életre hívott program segít, hogy minél több magyar állampolgár életkortól, lakhelytől és foglalkozástól függetlenül ingyenesen megismerje a saját, aktuális egészségi állapotát – válaszolta a Napló kérdésére dr. Barna István, Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának szakmai igazgatója, a Magyar Életmód Orvostani Társaság alapító tagja. A cikket a haon.hu is közölte.

– A szűrőprogramra jelentkezők vércukor- és húgysavszintmérésen vesznek részt, de ha folytatom a sort, olyan testanalízisre van lehetőség, amely a teljes szervezet folyadékháztartásáról és a szervezet zsírtartalmáról ad információt – részletezte a szakmai igazgató. – Olyan eszközöket alkalmazunk, amelyekkel felismerhetők a különböző halláskárosodások, van látásvizsgálat és szemnyomásmérés, de szűrővizsgálatokat végzünk légúti megbetegedésekkel kapcsolatban is – folytatta. – A programban hetvenhat szakmai szervezet működik együtt, ennek megfelelően a harminchétféle szűrővizsgálat mindegyike megfelel a szakmai követelményeknek – emelte ki.

Egy alkalommal, húsz perc alatt harminchét vizsgálatot végeznek el a szűrőkamionban, amely Hajdú-Bihar megyében négy helyen állt meg, a pontos útitervük szerint haladva, nagyjából öt-hat napot itt töltve.

– A vizsgálatok eredményét – szigorúan anonim módon – rögzítjük, de természetesen odaadjuk a vizsgált személynek, aki ezt elviheti az orvosához is – ismertette Barna István. – Jelen pillanatban hét és fél millió adat áll a rendelkezésünkre az elvégzett vizsgálatokról. A résztvevők átlagéletkora férfiak esetében negyvenkét év, a nők esetében pedig harminckilenc év. Még a látszólag egyértelmű betegségek esetén is váratlan eredményekkel szembesültünk, átlagosan azt lehet mondani, hogy harminc százalékban az emberek nem jó szemüveget hordanak – emelte ki. – A mért halláscsökkenési adatokat összehasonlítva a nép­egészségügyi adatokkal az látszik, hogy a megjelentek kilenc százaléka nem tudta, hogy halláskárosodása van. További részletek a cikkben