Hiányzik a tiszti főápolói pozíció az egészségügyből

Paradigmát kell váltanunk a jövő képzésében, hogy a kritikus betegek ellátásában, illetve egy ilyen katatsztrófahelyzetben hogyan kell az egészségügyet jól megszervezni, és a betegápolást, betegellátást megszervezni - mondta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke az InfoRádiónak. Hangsúlyozta, hogy nagyon hiányzik a mai rendszerből egy olyan vezető ápolói pozíció, mint a tiszti főorvosé, vagy a tiszti főgyógyszerészé.

"Minthogy a világ nagyon sok országában már nyitottak a tiszti főápolói pozíció megteremtésére, azt gondolom, hogy nálunk is egyre inkább szükség lenne erre, és az ápolók napja kapcsán ez egy jó kezdeményezés lehetne, hogy Magyarországon is egy tiszti főápoló irányítsa országos szinten az ápolás rendszerét" - tette hozzá az elnök. Emlékeztetett arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. április 7-én, az egészségügy világnapján közreadott egy 12 pontból álló kiáltványt és javaslatcsomagot az egyes kormányzatok számára, amelyben kifejezetten ennek a vezető ápolói rendszernek a felállítását javasolja.

"A mai Magyarországon a 70 ezer ápoló a minimális feladatok ellátásához alapvető, nélkülözhetetlen.

Látunk egy olyan tendenciát, hogy a 70 ezer ápolási szakemberen belül egyre növekszik azon kollégák száma, akik alacsonyabb végzettséggel állnak a rendszerbe" - mondta Balogh Zoltán. Úgy fogalmazott, hogy Európában és a világ fejlettebb országaiban a főiskolát, egyetemet végzett szakápolók, illetve a képzett ápolók száma adja az ápolásügy erősségét. A másik fontos tényező szerinte, hogy a lakosságszámhoz viszonyítva mennyi ápoló dolgozik a rendszerben.

"A nálunk fejlettebb egészségügyi rendszerrel bíró országokban általában legalább 40-50, vagy éppen 100 százalékkal több ápoló tevékenykedik az egészségügyi ellátásban" - közölte az elnök, hozzátéve, hogy nemcsak az ápolók száma, hanem a szakképzettségi szintje is fontos, a kettő együtt adja az egészségügyi szolgáltatás színvonalát. Továbbiak a cikkben