Hogyan tudták megfékezni a kórházi fertőzéseket más országokban?

A Direkt36 az elmúlt hetekben cikksorozatban mutatta be a kórházi fertőzések egyre romló magyarországi helyzetét. Nagy-Britannia sem volt korábban a kórházi fertőzések elleni küzdelem bezzegországa. A brit egészségügyi rendszer a kétezres évek elején még kudarcot kudarcra halmozott a kórházi fertőzések kezelésében. A kórházi fertőzések kérdése ekkor már évek óta téma volt a brit médiában. A lesújtó adatok hatására a brit kormány elszánta magát a változtatásra. Hét irányt fogalmaztak meg a fejlődésre (a fertőzések eredetének kivizsgálásától a higiéniai gyakorlat javításán át a felelős antibiotikumhasználatig), kézhigiéné-kampányt indítottak és a kórházak minden sarkába alkoholos kézfertőtlenítő-adagolókat helyeztek ki - írta a telex.hu a kórházi fertőzésekről szóló sorozatának újabb cikkében, melyben külföldi példákon keresztül muatják be a megolásokat.

Az intézkedéseknek minden várakozásnál látványosabb hatása lett: a clostridium difficile okozta fertőzéses eseteket 2014-re nagyjából 80 százalékkal sikerült visszaszorítani, az intenzív osztályokon pedig 2016-ra sikerült 84 százalékkal csökkenteni az MRSA terjedését, és 78 százalékkal visszaszorítani a véráramfertőzések gyakoriságát.

Ma a brit egészségügyi rendszerben orvosra lebontva nézik a kórházi fertőzéseket, és évente szembesítik az orvosokat az eredményekkel, amelyekre szakmailag reflektálniuk kell. Így ellenőrzik és motiválják őket, hogy minden esetből tanuljanak – mondta a Direkt36-nak dr. Hegedűs Zsolt, aki ortopéd  szakorvosként évekig dolgozott Angliában, és amióta 2015-ben hazajött, a kórházi fertőzések elleni küzdelem egyik élharcosává vált. Nem a hibáztatáson van a hangsúly szerinte, hanem a tanuláson: a hibák a fejlődést szolgálják. Szakértők sora járja a kórházakat és ellenőrzi az orvosok munkáját. Ha fertőzés történik, akkor az orvosnak meg kell magyaráznia, és megbeszélik, hogyan lehetne legközelebb elkerülni. A német, osztrák gyakorlat és egyéb részletek a teljes cikkben