Alapvető paradigmaváltás kell a Covid-tesztelésben, azzal az egészségügyre nehezedő nyomás is mérséklődne és a gazdaság is kevésbé érezné ennek negatív hatását.
A koronavírus-járvány egészségügyi kiadásai és gazdasági végszámlája is kedvezőbben alakulna itthon, ha sokkal több PCR-tesztek végeznének, és azokat gyorsan kiértékelve azonnal elkülönítenék a fertőzötteket – állítja Hegyi Péter pécsi kutatóorvos. A tudományos eredmények mielőbbi gyakorlati hasznosítását célzó transzlációs orvoslás egyik hazai úttörője a növekedés.hu-nak nyilatkozva emellett az intenzív terápiás szakemberek képzését jelölte meg a legfontosabb teendőnek.
Ön a közelmúltban egy online konferencián azt mondta, sokkal többet kellene tesztelni. A miniszterelnök hétfőn tömeges, célzott koronavírus-tesztelés elindítását jelentette be. Ezt már jó iránynak tartja?
Egyértelműen igen! Alapvető paradigmaváltás kell a Covid-tesztelésben, azzal az egészségügyre nehezedő nyomás is mérséklődne és a gazdaság is kevésbé érezné ennek negatív hatását. Ezt bizonyítja Dánia példája, ahol hétszer annyi PCR-tesztet végeznek, tesztelnek, mint nálunk, és míg tavasszal mi álltunk jobban a megbetegedések és a halálozások számát tekintve, most ők vannak sokkal jobb helyzetben. Magyarországon jelenleg exponenciálisan nő a kórházban kezeltek és a lélegeztetőgépen lévők száma.
A WHO kritériumai szerint a járvány egy országban akkor van kontroll alatt, ha a pozitív tesztek aránya 5 százaléknál alacsonyabb.
A legfrissebb adatok szerint nálunk ez az arány jelenleg több mint 23 százalék, Dániában pedig mindössze 1,8! Ott 5,6 millióan élnek, és már majdnem 6,9 millió tesztet végeztek, nálunk, kicsivel több, mint másfél millió teszt jut a 9,5 millió lakosra. Az esetszámok Dániában is emelkednek (nem tudom, összefüggésben van-e ez a nyércekben talált mutációval), de ott eddig 71 és fél ezer igazolt fertőzöttet szűrtek ki és 789 haláleset történt – közülük majdnem fél ezren az első hullámban haltak meg. Nálunk csaknem 178 ezren fertőződtek meg és majdnem 3900 a halálos áldozat, ami ötszöröse a dán adatnak.
Ez valóban elgondolkodtató, de mi most sokkal többet tesztelünk, mint tavasszal, mégis rosszabbak az eredmények.
Nem önmagában a tesztelés a fontos, hanem a gyors tesztelés és a fertőzöttek elkülönítése. Ehhez tesztelési központok kellenének és egy sokkal gyorsabb hálózat, mert az nem megfelelő, hogy hétfőn leveszik a mintát, és csak pénteken jön meg az eredmény. Növelni kell a laborkapacitást, de ez megítélésem szerint ez csak elhatározás kérdése, mert nagyon sok kutatólabor van az országban, ahol vannak PCR-vizsgálatra is alkalmas berendezések. Azokat egyebekben most sokkal könnyebben be lehetne szerezni, mint a pandémia első hullámában. Erre nem lenne szabad sajnálni az erőforrásokat, mert a végszámla sokkal kedvezőbb lesz az egészségügyi költések és a gazdaság oldaláról is. Nem beszélve arról, hogy lesz harmadik hullám, és hogy annak mennyire lesz lapos a görbéje, vagyis mennyire lódul meg ismét a megbetegedések és a halálozások száma, azt a tesztelés fogja eldönteni. Hosszú távú védekezésre kell készülnünk.
A teljes interjú a portálon olvasható.