A magyarok várható élettartama jelentősen javult 2000 óta, azonban még mindig öt évvel az uniós átlag alatti a 76, illetve 81 évvel.
Krónikus alulfinanszírozás, jóval uniós átlag alatti közkiadás, fejenként és GDP-arányosan is az uniós átlagtól lényegesen elmaradó ráfordítás, szűkre szabott ellátási csomag tanúskodik arról, hogy Magyarországon nem prioritás az egészségügy. A magyarok egészsége, életkilátásai mindezt visszaigazolják, a gyerekek fertőző betegségek elleni átoltottságán kívül szinte az összes egészségügyi mutatóval a sereghajtók táborába tartozunk - derül ki az Európai Bizottság friss egészségügyi országprofiljából, írja a Napi.hu.
Csütörtökön tette közzé az Európai Bizottság 28 uniós tagállam, valamint Norvégia és Izland egészségügyi rendszerének mélyreható, országspecifikus elemzését. Felmérték a lakosság egészségi állapotát, az arra ható főbb kockázati tényezőket, az egyes egészségügyi rendszerek hatékonyságát, hozzáférhetőségét és ellenálló képességét.
A magyarországi jelentésben megállapítják: a magyar egészségügyi eredmények a 2000 óta tapasztalható javulás ellenére még mindig elmaradnak a legtöbb uniós országétól, az uniós tagállamok vagy akár a visegrádi országok átlagától. Az egészségügyi rendszer továbbra is túlzottan kórházközpontú, és nem jut elegendő figyelem az alapellátásra és megelőzésre. További reformokra és beruházásokra van szükség ahhoz, hogy Magyarország lefaragja teljesítményhátrányát az EU többi részéhez képest. Az alábbiakban a jelentés főbb megállapításait idézzük.
A magyarok várható élettartama jelentősen javult 2000 óta, azonban még mindig öt évvel az uniós átlag alatti (76, illetve 81 év) emellett a visegrádi országok közül is a legalacsonyabb. Durva eltérést találtak nemek és képzettségi szint szerint. A nők hét évvel tovább élnek, mint a férfiak, a legmagasabb végzettséggel rendelkező 30 éves férfiak 12, a nők pedig 6 évvel hosszabb ideig élnek, mint a legalacsonyabb végzettségű kortársaik. Ez a szakadék pedig jóval mélyebb, mint az uniós átlag, amely hét év.
A 65 éves és annál idősebb magyarok kétharmada számolt be legalább egy krónikus betegségről, amely arány 12 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál.
Magyarországon a halálozások fele életmódbeli kockázati tényezőknek tulajdonítható. A magyarok Európa legerősebb dohányosai közé tartoznak. Aggasztó a magas alkoholfogyasztás és a kamaszkori nagyivás. Noha az elmúlt évtizedben csökkent a felnőttek alkoholfogyasztása, 2017-ben még mindig több mint 10 százalékkal magasabb volt az uniós átlagnál.
Az elhízott felnőttek aránya szintén az egyik legmagasabb Európában: minden ötödik felnőtt elhízott volt 2017-ben, és az eltérések ugyanúgy megfigyelhetők az iskolai végzettség mentén.
A jelentésben megemlítik ugyanakkor, hogy a kormány több intézkedést hozott a táplálkozás javítására: 2011-ben bevezette a népegészségügyi termékadót, hogy mérsékelje az egészségtelen élelmiszerek fogyasztását, 2013-ban pedig rendeletet fogadott el az élelmiszerekben lévő transzzsírsavak korlátozásáról.
Az életmóddal összefüggő kockázati tényezők hangsúlyos előfordulása miatt magas a szív- és érrendszeri betegségek és a rák okozta halálozás.
Magyarországon a legmagasabb a rákkal összefüggő halálozás az EU-ban. A nagyarányú dohányzás részben megmagyarázza a tüdőrák és más, dohányzáshoz köthető rákbetegségek okozta halálozást, de az országnak nagyok a hiányosságai a rák megelőzése, felismerése és kezelése terén is.
Jóllehet bizonyos rákbetegségek, így az emlőrák és a méhnyakrák esetében a korai felismerés mind az életminőséget, mind az élettartamot javítja, e két betegség tekintetében a szűrési arányok a legalacsonyabbak között vannak az EU-ban.
2017-ben az 50-69 éves magyar nők mindössze 41 százaléka vett rész emlőrákszűrésen a megelőző két évben, szemben az unió egészére jellemző 61 százalékkal. A 20-69 éves nők mindössze egyharmada vett részt méhnyakrákszűrésen 2017-ben, ami az uniós átlag alig fele.
Sok életmódbeli kockázati tényező gyakoribb az alacsonyabb iskolai végzettségűek vagy jövedelműek körében, ami jelentősen hozzájárul az egészséggel és a várható élettartammal kapcsolatos társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségekhez - olvasható az országjelentésben.