Itthon is terjed a növény, ami vakságot és égést okoz

Néhány veszélyes kórokozó terjesztésére képes vérszívót leszámítva hazánk őshonos élővilága ránk, emberekre nézve gyakorlatilag ártalmatlan, a természetet járva senkinek nem lehet oka aggodalomra. Nincsenek komoly méreggel rendelkező hüllők vagy ízeltlábúak, egyetlen ragadozó sem tekinti prédának az embert. Az emberi tevékenység azonban egyre erősebben alakítja át ezt az idillinek tekinthető képet, és bár skorpiók még nem terjednek Magyarországon, két inváziós növény megtelepedése már komoly egészségügyi kockázatot rejt. A kaukázusi medvetalp és a Szosznovszkij-medvetalp puszta érintése súlyos, akár maradandó égési sérüléseket okoz adott bőrfelületen, szembe kerülve pedig a kémiai anyag komoly látásproblémát, akár vakságot is előidézhet - írta a 24.hu, amely a növényekről, méreganyagaik élettani hatásairól és a védekezésről Dr. Török Pétert, a Debreceni Egyetem növényökológus professzorát és Dr. Béni Szabolcsot, a Semmelweis Egyetem Farmakognóziai Intézetének igazgatóját kérdezte.

Hatalmas, impozáns külsejű évelő növények, a legnagyobb termetű lágyszárúak Európában: átlagosan 3 méteresre nőnek, de előfordulnak 5, a kaukázusi medvetalp esetében pedig akár 7 méteres példányok is – mondja a 24.hu-nak Török Péter. Hozzáteszi: ha a levelek jellegzetes alakja vagy a nagy méretű virágzat nem is kelt gyanút, a növény hatalmas termete mindenképpen figyelmeztető jel lehet a laikus számára is.

A két faj emberi szervezetre gyakorolt hatása mondhatni azonos, elterjedésük helye és módja azonban eltér. A híradásokban gyakrabban szereplő kaukázusi medvetalp hazánkban főként magánkertekből és arborétumokból vadult ki. A csapadékos időjárást kedveli, eddig elsősorban Vas megyében, a nyugati határszélen, Zirc környékén és az Északi-középhegység néhány pontján küzdenek/küzdöttek ellene az illetékes nemzeti park szakemberei.

Béni Szabolcs megerősíti, kémiájukat, hatásukat tekintve a két növény azonos, nincs értelme róluk külön beszélni: a minden szövetükben jelen lévő toxikus anyagok úgynevezett kumarinszármazékok, jelesül furanokumarinokként ismert vegyületek. Elég csak hozzáérni a levelekhez, a szárhoz, hogy az anyag bőrre kerüljön, de ha letépjük a virágát, letörjük a szárát, máris jókora mennyiségben érintkezünk vele.Továbbiak a cikkben