Itthon legalább olyan jó orvosnak lenni, mint nyugaton

Elképzelhetetlen, hogy ne nyerjük meg az Erasmus-pert – mondja Merkely Béla. Egészségügyi válsághelyzet van-e Magyarországon? Milyen hatásai vannak a hálapénzreformnak? Sikerült-e a bérrendezéssel megállítani az orvoselvándorlást? A mandiner.hu interjút közöl a Semmelweis Egyetem rektorával. 

Mivel érvelne egy pályaválasztás előtt álló fiatalnak: miért érdemes Magyarországon orvosnak lenni?

Semmivel nem rosszabb ma orvosnak lenni Magyarországon, mint a fejlett nyugat-európai országokban. Sőt. Sokat járok külföldre, és azt tapasztalom, hogy nálunk bizonyos tekintetben motiváltabbak az orvos-egészségtudományi szakmát végző kollégák. Rengeteg a lehetőség itthon: egy fiatal dönthet a gyógyítás mellett, kutathat vagy oktathat, akár egyszerre is végezheti mindhármat. A gyógyítás fejlett technológiai szinten zajlik, a legújabb és legjobb módszerek, eszközök, gyógyszerek rendelkezésre állnak, folyamatos lehetőség van a tanulásra. Mindig azt mondom: aki orvosi, szakdolgozói pályára megy, az nemcsak szakmát, hanem hivatást választ. Tény, hogy az egészségügyben dolgozni nagy motivációs küzdelemmel is jár, és bár értelemszerűen vannak kudarcok, rengeteg a sikerélmény is, egy inspiráló hivatásról van szó. Szerintem az orvos-egészségtudomány vonatkozásában nincs olyan mértékű kiégés, mint más szakmáknál.

Mennyire nehéz most bekerülni a Semmelweisre?

Négy-ötszörös a túljelentkezés kartól függően. A cél, hogy a legtehetségesebb fiatalokat válasszuk ki, a megváltozott felvételi rendszer is ezt szolgálja. Valljuk, hogy a biológia, kémia vagy fizika alap­ismerete mellett a szakma iránti elkötelezettséget, valamint a tehetséget sokkal szélesebb skálán kell mérni. Ha valaki a sportban, kultúrában kiváló, az legalább akkora érték, mint néhány megtanult gimnáziumi anyag, a szóbeli meghallgatáson pedig a felvételiző meggyőzheti a bizottságot arról, hogy igazán elkötelezett, motivált, empatikus.

A teljes interjú a mandiner.hu-n.