Javul-e a gyógyszerellátás a patikatulajdonlás változtatásával?

Ám a meglevő tulajdonosi szerkezet megváltoztatása alkotmányos aggályokat vet fel. A gyógyszerkiskereskedelem eladósodásának oka az évek óta változatlanul alacsony árrés, így a többségi tulajdon megszerzése előtt fel kell számolni a körbetartozásokat, különben előtérbe kerülhetnek a zsebszerződések.

Küttel Sándor, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke szerint sérelmes és nem indokolt a nagykereskedők kizárása a gyógyszertárak tulajdonlásából, hiszen szakmai befektetőkről van szó. A gyógyszer-kiskereskedelem gondjai amúgy nem a tulajdonviszonyokban, hanem a szektor alulfinanszírozásában, az alacsony árrés rendszerében keresendők. Emiatt a gyógyszertárak többmilliárdos adósságot halmoztak föl az utóbbi időkben. Ám míg eddig a nagykereskedők opciós vételi joga biztosítékot jelentett a patikáknak nyújtott áruhiteleikre, ez a tulajdonból való kizárásukkal megszűnt. A decemberi törvénymódosítás pozitívuma ugyanakkor, hogy visszaállította a patikalapítás földrajzi és lakosságszámhoz kötött korlátait – tette hozzá Küttel Sándor.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke úgy véli, szükség volt a változtatásokra, az intézkedések egységes rendszert képeznek, a gyógyszer- és a betegbiztonság javítását, az esélyegyenlőséget, valamint a közpénzek racionális felhasználását célozzák. Bővülnek a patikák egészségügyi feladatai, az állam jogai újra arányosak a felelősségével, és helyreállt a gyógyszerészi kompetencia a patikaműködtetésben.

A patikalétesítés során a szükséglet elve érvényesül. A patikaláncok nem növekedhetnek tovább, és a gyógyszertárak - 2017 után - csak többségi gyógyszerészi tulajdonban működhetnek.

Hankó Zoltán közölte, a tulajdoni előírások érvényesítéséhez fel kell számolni a körbetartozásokat, transzparens viszonyokra és tervezhető gazdasági környezetre van szükség.