Jó a feszültség, mert akkor hozzá kell nyúlni a többiek béréhez is

„Számtalan olyan szabály van, amiről lássuk meg, hogyan működik. Hitelbe aggódni, ez egy kellemes népszokás Magyarországon. Előre félünk valamitől, amiről nem tudjuk pontosan, hogy mi” – mondta Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában, de jelezte, hogy van pár olyan rendezetlen dolog, ami az orvostársadalomnak régi sérelme. Ilyen az, hogy az éjszakai túlóráért, túlmunkáért 70 százalékos pótlék jár, azaz kevesebb, mint a normál munkaidőben. Miután a régi bér 70 százalékáért nem találtak senkit, ezért különböző megoldásokat találtak ki arra, hogy magasabb díjazást tudjanak fizetni, így viszont most, a tisztességes béremelés után lesznek olyan orvosok, akiknek a 70 százalékos pótlékkal csökkenni fog a jövedelmük.

„Ezt kell kezelni, a béremelés után nem lehet kevesebb a bére valakinek, mint korábban” – mondta az elnök. Hozzátette, az országos kórházfőigazgató saját hatáskörben lehetővé tette az ügyeleti díjak megemelését, de a főigazgató nem tud forrást rendelni ehhez a többlethez, ehhez kormányzati cselekedet kell.

Egy másik sérelem, hogy ha valaki végigdolgozott 24 órát, akkor másnap kötelező a pihenőidő, mert ez az orvos és a beteg érdeke is, csakhogy ezt a pihenőidőt jó néhány kórház levonja a munkabérből. „Éjszaka dolgozik 70 százalékért, és után levonnak tőle 100 százalékos munkabért, ez így nincs rendben” – mondta Kincses Gyula.

A hivatalos szabály szerint heti hatvan órát lehet dolgozni. Ezt a különböző jogviszonyokkal eddig ki lehetett játszani, de most megvan a lehetősége, hogy ezt korlátozzák, erre van kormányzati szándék is. Ugyanakkor a MOK elnöke arra is figyelmeztetett, ha egy orvos nem dolgozhat annyit, mint eddig, akkor ugyanannyi orvos a legális munkaidőkeretben kevesebbet fog dolgozni, és ez munkaerő- és kapacitáshiányt okozhat.

Fontos kérdés a magánegészségügy helyzete, erről így fogalmazott: „választékbővítő és ne hiánypótló legyen a magánellátás.

Annak nem szabad bekövetkeznie, hogy valaki életet vesz a pénzéért, és nem kényelmet, kulturáltabb körülményeket vagy döntési szabadságot, és annak sem, hogy más kárára tudja ezt az előnyt megvenni.”

Az új szabályozás szerint nem lehet átvinni a magánbeteget az állami ellátásba, mert a törvény kimondja, hogy azt a beteget, akit a magánellátásban kezelt valaki, ugyanaz az orvos nem kezelheti az állami ellátásban. Ezt a kiskaput akarta becsukni a kormány, a részletszabályokról és kivételekről szóló kormányrendelet még nem született meg, így még a szülészetben sem lehetséges ma – emelte ki.

„Mi az önkéntes segítő intézménye ellen vagyunk, ez az egyik legnagyobb kockázata a hálapénz továbbélésének, mert nem életszerű, hogy valaki feláll szombat este a vacsoraasztaltól, egész éjszaka dolgozik a kórházban, és amikor megkérdezi a beteg, hogy mivel tartozom, azt mondja, hogy semmivel” – mondta, és szerinte vagy marad a hálapénz, csak jobban titkolva, vagy megtalálják a szürkezónás módokat, például ingyenes lesz a szülés, de a terhesgondozás díjába építi be, amit hálapénzként kapna.

„Az orvosi kamarának nem volt álláspontja abban, hogy írjanak-e alá a kollégák. A kamarának az a dolga, hogy minél tisztességesebb feltételeket biztosítson és mindenki maga dönthet. A mérleg mindkét serpenyőjében vannak érvek, az egyik oldalon tisztességes bér van, a másik oldalon kötöttségek, ezt kell értékelni” – mondta, ugyanakkor a többi egészségügyi dolgozónak csak a kötöttségek jutottak, de a szakdolgozók nem kaptak ehhez társuló béremelést. Még elmaradottabb bérügyben a kiszolgáló technikai-műszaki személyzet.

„A kormánynak ezeket a feszültségeket kezelnie kell. Nem baj az, ha valaki előrelépett, jó a feszültség, mert akkor hozzá kell nyúlni a többiek béréhez is. A vége az lesz, hogy az egészégügyi ágazat stabilabb lesz, magasabb bérszínvonallal” – közölte Kincses Gyula.