Kamarai felmérés: nem a pénz motiválja az orvosokat

Ha teljesítményüket anyagilag díjaznák, akkor sem tudnának a mostaninál több beteget ellátni az orvosok, akik most is időszűkében gyógyítanak, és ez sokszor a minőség rovására megy – derült ki a Magyar Orvosi Kamara februári felméréséből, amelyet a medicalonline idéz. 

Február 27-én Pintér Sándor belügyminiszterrel egyeztetett a Magyar Orvosi Kamara delegációja – derült ki abból a 93 oldalas dokumentumból, ami csütörtökön került fel a MOK honlapjára, és amelyben javaslatokat tesznek az ágazat átalakítására. A dokumentum tartalmazza egy, a tagság körében 2024. február 2-a és 7-e között végzett felmérés eredményeit is, amelyekből kiderül, hogy az orvosokban egyre fogy a motiváció, 25 százalékos béremelésre vágynak, ám a többség ösztönzők bevezetése mellett sem tudna több beteget ellátni, mint jelenleg.

A teljesítmény visszaesése és a várólisták hosszabbodása miatt gyakorta éri vád az orvosokat, hogy a paraszolvencia elvesztése miatt kevesebbet és kisebb hatékonysággal dolgoznak. A kamara álláspontja az, hogy egyetlen adat sem támasztja alá, hogy a hálapénz kivezetésével megszűnt az motiváció a gyógyításra. Felmérésükből kiderült, hogy kollégáik 42 százaléka a paraszolvencia elfogadását tiltó jogszabály bevezetését megelőzően sem kapott hálapénzt, gyakran, vagy hetente többször mindössze 18 százalék tett el borítékot.

Az orvosokkal szembeni bizalomvesztés hátterében a központi kommunikáció hibás irányára is rámutat a kamara. A hálapénz büntethetővé tételét követően a Nemzeti Védelmi Szolgálat hálapénz-kampányt indított, bilincsben elvezetett, a hivatásra szégyent hozó orvosokat tett közszemlére, ami a MOK szerint nemcsak a becsületes kollégák morálját rombolja, hanem az újabb generációk számára is rossz pályaképet mutat. Ezt a fajta kommunikációt a felmérésben választ adók 82 százaléka értékelte orvos ellenes hangulatkeltésként.

Az orvosok motiváltságát a MOK álláspontja szerint leginkább a munkakörülmények, a leterheltség, és a bizalomvesztés befolyásolja. A felmérésből kiderült az is, hogy a kollégák több mint fele csak közepes mértékben vagy annál kevésbé motivált, 38 százaléka pedig egy klinikailag validált szűrőskálán is mérhetően diszfunkcionális pszichés állapotban van.

További részletek a cikkben.