• nátha
    • A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

      A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

    • Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

      Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

Kanyaró: a vérünk elárulja, elkapjuk vagy sem

Lapszemle 2019.07.03 Forrás: nepszava.hu
Kanyaró: a vérünk elárulja, elkapjuk vagy sem

1990-es évek óta hatékonyabb a védőoltás, akik azt követően lettek immunizálva, azok védettek.

Csak a lakosság 85 százaléka védett a betegség ellen, pedig a falkaimmunitáshoz 95 százalék kellene. A kidolgozott kontroll olcsó és gyors - írja a nepszava.hu.

A kanyaró elleni védőoltás felfedezéséig a betegség évente millió számra szedte áldozatait. A védőoltást a múlt század utolsó évtizedeiben a fejlett világ országai kötelezővé tették, így ezekben az államokban akkortól elvétve fordult elő kanyaró. Az elmúlt években viszont egyre több védettnek hitt országban történt ilyen megbetegedés. 2017-ben a makói kórház sürgősségi osztályának tíz dolgozója kapta el a kanyarót egy ott ápolt betegtől, néhány hónapja pedig a szombathelyi kórházban váltott ki riadalmat, hogy kiderült: egy kanyarós beteget kezeltek az intézményben. A vasi kórházban – biztonsági okokból - 55, a beteggel érintkező egészségügyi dolgozót oltottak be a betegség ellen.

Németh Péter, a Pécsi Tudományegyetem orvosi karának immunológusa szerint indokolt lenne felmérni, hogy Magyarországon kik védettek a kanyarótól. Kétféle módon szerezhetett valaki védettséget: vagy átesett a betegségen és kigyógyult belőle, vagy beoltották ellene. Nálunk 1969-től kötelező a védőoltás, s azt követően évente általában alig néhány megbetegedést regisztráltak a vírusos betegségből. Halálos kanyarófertőzés Magyarországon az elmúlt fél évszázadban nem volt. A betegség teljes visszaszorítását viszont gátolja, hogy egy idő után csökkenhet a védettség. Tudni kell, hogy 1990-es évek óta hatékonyabb a védőoltás, akik azt követően lettek immunizálva, azok – a jelek szerint - védettek.

A kezdeti vakcinálási időszak oltóanyagainak elégtelenségei és az oltásrend kialakulatlansága miatt viszont a mai felnőtt korosztályban viszonylag magas lehet azok aránya, akik nem rendelkeznek kellő védettséggel. Emellett azok is megbetegedhetnek, akiket csecsemőkorukban a szüleik nem oltattak be. Voltak ugyanis, akik az „oltásellenes guruk” tudománytalan próféciájára hallgatva arra kérték az oltást végző orvost, hogy az oltóanyagot ne a gyerekbe, hanem a levegőbe fecskendezze, s előfordult, hogy az orvos – szívességből vagy pénzért - megtette ezt.

A pécsi egyetem immunológiai intézete kidolgozott egy vizsgálati eljárást, aminek segítségével egy csepp vérből valószínűsíthető, hogy ki védett a kanyaró vírusa ellen és ki nem. Az intézet – mint azt Németh Pétertől megtudtuk - az elmúlt évben mintegy négyezer, az egészségügyi vizsgálatokon részt vevő ember vérét kontrollálta ezzel az eljárással, és kimutatták, hogy a páciensek csaknem 15 - 20 százaléka elkaphatja a kanyarót. 

További részletek a cikkben

Legolvasottabb cikkeink