Kapunyitási pánik - a húsz év körüliek szorongásának neve

A fiatalok lusták, nincsenek céljaik, a szüleik nyakán lógnak. Ugye hallottuk már ezeket a sztereotípiákat? Mondjuk nem újdonság, állítólag Szókratész idejében ugyanezt hangoztatták az idősebbek. Pedig ha belegondolunk, kilépni az életbe, önállóvá válni nagyon félelmetes. Az új évezredben pedig még inkább, hiszen minden sokkal gyorsabb. A húsz év körüliek szorongásának nevet adtak végre: kapunyitási pánik. Egy egyetemistákból álló csapat felkarolta az ügyet, hogy minél többen tudjanak a jelenségről, írja a Népszava online.

– Az egyetemen volt egy kurzusunk, amelyen társadalmi problémákat kellett feldolgozni, erre alakítottunk csapatokat. Nem kellett sokat azon gondolkodni, hogy mi legyen a téma, elég hamar körvonalazódott, mivel szeretnénk foglalkozni, hiszen a problémakör mindannyiunk számára releváns, egyértelmű. A szemeszter végén írásbeli reflexiót kellett írnunk, illetve egy projektgálán előadhattuk a szaktársainknak és a meghívott zsűrinek a munkánkat, amire végül érdemjegyet kaptunk – meséli el lapnak egy különös projekt részleteit Hadadi Tünde, Másik Lili, Mészáros Barnabás és Tóth Zsófia.

A kommunikáció- és médiatudomány szakos fiatalok a Hajnali Pánik nevet adták a csapatuknak, és arra kerestek válaszokat, mit jelent az igen keveset tárgyalt kapunyitási pánik. Az életközépi válság, azaz a kapuzárási pánik fogalmával mindannyian találkoztunk. Azt azonban, hogy ennek az ellenkezője is létezik, hogy az életét éppen csak elkezdő ember is megküzd a saját félelmeivel, sokan elbagatellizálják, hisztinek, időhúzásnak vélik. Pedig a jelenség igenis valós, és amint látjuk, neve is van. Év végén egy kerekasztal-beszélgetést is szerveztek, hogy a témát minél közelebb vigyék másokhoz.

A kapunyitási pánikot az ezredforduló után felismert jelenségként írják le, mások szerint már a múlt században is láthatók voltak a jelei. A mai fiatalok számára tovább nehezíti a helyzetet a közösségi média irányította világ, amely nemcsak a társadalomról alkotott képünket alakítja, hanem azt is, hogyan gondolkodunk önmagunkról, mihez viszonyítva helyezzük el magunkat egy bizonyos polcon. Egyénfüggő, kinél hogyan csapódik le a kapunyitási pánik, legkézzelfoghatóbban úgy, hogy egyáltalán beszélnek arról, hogy valami zavarja őket. A csapat tagjai, mivel egyetemisták, erről az oldalról fogták meg a dolgot, de kitekintettek a középiskolás korosztályra is. Kíváncsiak voltak például arra, ki mit gondol arról, hogyan lehet összeegyeztetni a munkát a magánélettel, hogy hogyan élik meg ezt a korszakot.

Rengeteg szaktársuk, barátjuk mesélte el nekik, hogy nem tudja, mit csináljon egyetem után, sejtése sincs arról, hogyan engedhet meg magának a jövőben egy saját lakást, hogyan dolgozzon egyetem mellett, hogy abbahagyja-e, amit tanul éppen, vagy kezdjen-e másik szakot.

További részletek a nepszava.hu-n.