• nátha
    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

    • A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

      A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

    • Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

      Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

Kásler: a lakóhelyén jusson diagnózishoz a beteg

Lapszemle 2019.10.30 Forrás: magyarnemzet.hu
Kásler: a lakóhelyén jusson diagnózishoz a beteg

"Az alapellátást azért erősítjük meg, hogy a betegek a lakóhelyükön jussanak diagnózishoz."

Az emberek egészségmegőrzését és a betegségek mielőbbi, korai felismerését kell segíteni, ezzel javítható a magyar lakosság egészségi állapota — hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek adott interjúban az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós a Nemzeti alaptantervről, a kulturális életről, a szűrővizsgálatok és a tömegsport fontosságáról is beszélt.

...

- Gyakran beszél a tárca az egészségügyi alapellátás megerősítéséről. Miért van ekkora szükség a háziorvosok szerepének bővítésére?

– Az alapellátást azért erősítjük meg, hogy a betegek a lakóhelyükön jussanak diagnózishoz, és a szükséges kezelések lehetséges részét helyben is el tudják végezni a háziorvosaik. Az emberek egészségmegőrzését és a betegségek mielőbbi, korai felismerését kell segíteni, ezzel javítható a magyar lakosság egészségi állapota. Ez nemcsak a pácienseknek előnyös, hiszen nem kell utazniuk, hanem a járóbeteg-szakrendelést, a sürgősségi centrumokat, így a kórházakat is tehermentesíti, arról nem is beszélve, hogy csökken a sorban állás, rövidebb lesz a várólista. Felmértük, hogy hány családi orvos dolgozik hazánkban és személyenként hány szakvizsgájuk van, hiszen ez jelent jogosultságot ahhoz, hogy diagnózist állíthassanak fel. Lehetővé kell tennünk, hogy a háziorvosok a szakvizsgáik révén szerzett tudásukat is alkalmazhassák a gyógyításban. Azt is megvizsgáltuk, hogy az egyes szakvizsgák gyakorlásához milyen minimumfeltételek teljesítésére, milyen eszközökre és műszerekre van szükség, illetve hogy ezek közül jelenleg mi áll rendelkezésre. Ezeknek az adatoknak a különbsége határozza meg a fejlesztés alapját. A Három generációval az egészségért program is praxisközösségek megerősítését szolgálja: már 131-re nőtt a praxisközösségek száma, amelyek összesen 1,2 millió ember ellátásáért felelnek. Ezt szeretnénk a teljes magyar népességre kiterjeszteni. A programra eddig 5,4 milliárd forintot fordítottunk, és ötmilliárd forinttal folytatjuk tovább. A másik forrás a Magyar falu program, amelyet arra is szeretnénk felhasználni, hogy fejlődjön a kistelepülések egészségügyi ellátása, orvosi, gyermekorvosi rendelőket építünk, újítunk fel és korszerűsítünk, sőt az orvosok lakhatását is segítjük. Az Emberi erőforrás fejlesztési operatív program egyik korábbi pályázata szintén ezt célozta meg, ennek a kiírásnak köszönhetően több mint félszáz praxisközösség nyert el támogatást országszerte.

– Hogyan szolgálja mindez az egészségügy egészét?

– A családi orvos képes lesz felállítani diagnózisok döntő többségét, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) pedig lehetővé teszi, hogy a számára nem értelmezhető leleteket tovább tudja küldeni a kórházba, ahonnan szintén elektronikusan küldik majd meg a véleményt; ez időben is jelentős nyereség. Az EESZT Európában az egyik legkiterjedtebb adatbázis. 2017. novemberi indulása óta mintegy tízezer egészségügyi szolgáltató használja: több mint 26 ezer orvos; csaknem 13 ezer gyógyszertári dolgozó; naponta átlagosan 250 ezer ellátási esemény; kétszázezer betegdokumentumot és nyolcszázezer receptet kezel. Első körben az államilag finanszírozott háziorvosi szolgálatok, a járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények és a gyógyszertárak csatlakoztak, majd 2018. november 1-jéig kellett bekapcsolódniuk azon magánszolgáltatóknak is, akiknek jogszabály alapján a Központi Implantátumregiszterbe és a Nemzeti Csípő- és Térdízületi Endoprotézis Beültetés Regiszterbe bejelentési kötelezettségük van. Ez az adatbázis a jövőben tovább bővül: 2020. január 1-jéig minden magánpraxist folytató orvosnak és fogorvos csatlakoznia kell, és legkésőbb 2020. június 1-jétől adatot kell szolgáltatnia az EESZT-be. Ezzel teljessé válik az ország lefedettsége, a csatlakozott egészségügyi szolgáltatók száma pedig 25 ezerre nő. Az egészségügyi felhő időben is jelentős nyereség, hiszen nem a beteg utazik, hanem a lelet, ugyanakkor lehetővé teszi a hatékony és azonnali információcserét a köz- és magánorvosok között, pontosabb és átláthatóbb lesz a magyar egészségügyi rendszer. Az innovációs fejlesztések azonban nemcsak a nemzetközi érdeklődésre is számot tartó EESZT-t érintik: több mint húszmilliárd forint hazai és uniós forrásból zajlanak egészségügyi innovációs fejlesztések a vezető haláloknak számító keringési és daganatos megbetegedések diagnosztizálásának és terápiájának támogatására a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben és az Országos Onkológiai Intézetben, de a sugárterápiás műszerbeszerzések érintik az Uzsoki Utcai Kórházat, a salgótarjáni Szent Lázár Kórházat és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórházat is. Az innovációs fejlesztések az orvosegyetemeket is jelentős mértékben érintik: 2014 és 2020 között számos klinikai fejlesztésre nyílt lehetőségük, megközelítően 16 milliárd forint értékben, de intézményi létszámbővítésre 7,1 milliárd forintot, képzési programokra 4,4 milliárd forintot, betegbiztonság növelésére 9,4 milliárdot vagy orvostechnikai eszközökre 1,7 milliárd forintot fordíthattak uniós egészségügyi pályázatok révén.

– Tudják ellenőrizni, hogy az egészségprogramokban megfogalmazott elveket betartják-e a gyakorlatban a lakosok, illetve az orvosok?

– A szűrések adataiból tudjuk ezt mérni. Központilag szervezett behívással és visszahívással működik a rendszer, azaz bizonyos időközönként ismételni kell a vizsgálatot. Az adatokat központilag kezeljük, tehát meg tudjuk mondani, hogy a behívott lakosok közül hányan jelentek meg a szűrésen. Elindult tavaly novemberben a vastag- és végbélszűrés, így végre teljes lett az 1993-ban általam leírt Magyar rákkontrollprogram szűrési palettája. Több mint háromszáznegyvenezer ember kapott behívót a vizsgálatra, százezren már éltek is a lehetőséggel, és beküldték a kért mintát.

– Mit lehet tenni az orvosok külföldre költözése ellen?

– A világon mindenhol van orvoshiány, de nem mindegy, hogy az egyes országokban milyen mértékben, tempóval, intenzitással történik mindez. Hazánkban jelentősen, mintegy harmadával csökkent azoknak az egészségügyben dolgozóknak a száma, akik papírokat igényeltek ahhoz, hogy külföldön dolgozzanak. Mivel ott is változó körülményeket tapasztalnak, elindult a visszaszivárgás. Orvosként volt alkalmam látni és tapasztalni, hogy az egészségügyben dolgozók igen megterheltek. Nemcsak Magyarországon, a nyugati országokban is. Ott kétségkívül magasabbak a fizetések, de a megélhetés is többe kerül. Vagyis összetett kérdés, hogy valaki megy-e vagy marad. A fiatal orvosok itthon maradását jelentős rezidensösztöndíjakkal is segítjük, amelyekből jelenleg hatféle létezik. Megújítottuk a rezidenstámogatási programot is: 2015 óta a központi költségvetés biztosítja a szakorvosjelöltek illetményét és járulékait. Az elmúlt időszakban a támogatott szakorvosképzést megkezdők száma átlagosan tíz százalékkal emelkedett. Az intézmények idén már több mint hétszáz rezidens – orvos, fogorvos, gyógyszerész, klinikai szakpszichológus – foglalkoztatását kezdeményezték, és várhatóan év végéig még több mint kétszázan csatlakoznak hozzájuk.

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink