A 40 év felettiek 72 százaléka ismert legalább egy egészségügyi alkalmazást, 46 százalékuk pedig jelenleg is használ ilyen appokat.
Az elmúlt évek technológiai fejlődése alapjaiban formálta át az egészségügy működését. A felhőszolgáltatások, a mesterséges intelligencia, a robotsebészet, valamint az orvosi chatbotok megjelenése hozzájárult az Egészség 4.0 koncepciójának kialakulásához. Ezeket az innovatív megoldásokat elemezték a szakértők a Magyar Közgazdasági Társaság Egészség- és Egészségügy-gazdaságtani Szakosztályának előadásán, melyről a növekedés.hu tudósított.
Az Európai Unió egyik kiemelt projektje, a European Health Database, 2025 márciusában került elfogadásra, ami egy egységes, összekapcsolt adatinfrastruktúrát kínál az egészségügy terén. Ez a projekt jelentős mérföldkövet jelent a digitális egészség jövőjében.
A digitalizáció átalakítja a betegszerepeket. Míg korábban a páciensek passzív szereplői voltak az ellátásnak, ma már aktív egészségfogyasztókká váltak. Egyre többen veszik igénybe a digitális egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek hozzájárulnak a tudományos kutatások fejlődéséhez is -számolt be a digitalizáció egészségügyi hatásairól Zrubka Zsombor, az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központjának főigazgatója, az MKT Egészség- és Egészségügy-gazdaságtani Szakosztályának titkára.
Egy ismertetett kutatás szerint a 40 év felettiek 72 százaléka ismert legalább egy egészségügyi alkalmazást, 46 százalékuk pedig jelenleg is használ ilyen appokat. A legnépszerűbb az EESZT és az EgészségAblak volt, ezeket jelentős elmaradással követi a többi applikáció, a testmozgást támogató appok rendelkeznek viszonylag magas ismertséggel és kipróbálási aránnyal. Ezek azonban nem váltak a napi rutin részévé.
Az egészségügyi robotokkal szembeni attitűd nem a digitális felkészültségtől függ. A magas digitális ismeretekkel rendelkezők körében némileg nagyobb a bizalmatlanság az egészségügyi robotokkal szemben, de a különbség nem jelentős.
A ChatGPT használata alacsony marad a 40 év felettiek körében, 2024 májusában csupán a megkérdezettek 4 százaléka alkalmazta rendszeresen a programot, és ez is inkább munkavégzési vagy általános információkeresési célokat szolgált - elemezte a mesterséges intelligencia egészségügyi elterjedését Szerencsés Dóra közgazdász, egészségügyi piackutató, az Inspira Research társtulajdonosa, az Óbudai Egyetem Innovációmenedzsment Doktori Iskolájának PhD-hallgatója. További részletek a teljes cikkben