• nátha
    • Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

      Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

Lapszemle 2025.05.29 Forrás: Telex
Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

Az elmúlt száz évben sem lettünk sokkal okosabbak, hogyan gyógyítsunk egy egyszerű náthát.

A közönséges nátha vagy megfázás egy nagy gyűjtőfogalom több, hasonló légúti fertőzésre, amikért különböző vírusok lehetnek felelősek – vagyis a máig létező tévhitekkel és a némileg félrevezető elnevezéssel ellentétben nem a rossz időjárás, a hideg vagy egy kiadós bőrig ázás okozza, írja a Telex.  

Ezzel együtt mégis tény, hogy hidegebb időben több a náthás megbetegedés. Ennek az az oka, hogy maga az orrba jutó hideg levegő jelentősen rontja az ott zajló immunreakciót: egy 2022-es tanulmány szerint már 5 Celsius-fokos csökkenéssel megfeleződik azoknak a sejteknek a száma, amiknek a feladatuk lenne, hogy megakadályozza a vírusok megtelepedését. Ezért is segíthet a megelőzésben, ha télen nagyobb, orrunkat és szánkat is eltakaró sálat viselünk, így ugyanis felmelegítjük a belélegzett levegőt.

A kutatók szerint a nátha már 300 ezer évvel ezelőtt, az első Homo sapienseknél is felbukkanhatott: ekkor még vélhetően más gerincesekről terjedhetett át a betegség az emberre, és az első közösségek megjelenésével vált egyre gyakoribbá. A korai gondolkodók úgy vélekedtek, hogy a tüneteket a hideg levegő szervezetbe való behatolása okozza, ezért kezelésként meleg italokat használtak, míg Nero római császár orvosa a húslevesre esküdött. Az ókori görög orvos, Hippokratész ezzel szemben azon a véleményen volt, hogy a megfázásért az agyban felhalmozódott salakanyag felelős.

MacDonald 1925-ös cikkében több, máig érvényes állítást fogalmazott meg a náthával kapcsolatban. Egyrészt, hogy a száraz levegő kiszárítja az orr és a torok nyálkahártyáját, ami fogékonyabbá tesz minket a megfázásra, ezért fontos a magas páratartalom és a rendszeres szellőztetés. Ekkorra derült ki az is, hogy beltéren jobban terjed a fertőzés, a városlakóknál és a beltéri, irodai munkát végzőknél gyakrabban jelentkezik, mint azoknál, akik vidéken élnek, és többet vannak a szabadban. MacDonald a nátha szezonalitására is kitért – eszerint a legtöbb megbetegedés októberre és januárra tehető, előbbi az iskolakezdés, utóbbi a karácsonyi ünneplések velejárójaként, mert ilyenkor a sok találkozás miatt nagyobb eséllyel terjednek a fertőzések.

A teljes információ a cikkben.