Kitiltják a szalonnát az óvodákból

Legalább fél liter tejet vagy tejterméket, négy adag zöldséget vagy gyümölcsöt, továbbá három adag gabona alapú élelmiszert kell biztosítani többek között a kórházi betegek, a szociális intézményekben élők számára a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi rendelet tervezete szerint. Ha elfogadják, jövő januártól él a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, gyermektáborokban és kórházakban alkalmazandó táplálkozás-egészségügyi előírásokat tartalmazó jogszabály. Mégpedig a jelenlegi tiszti-főorvosi ajánlással szemben kötelező jelleggel – írja a Világgazdaság – online.

A készülő jogszabály pontosan meghatározza egyebek mellett, hogy a különböző korcsoportok étrendjének milyen arányban kell tartalmazni az egyes élelmiszereket. A színhúsból készült ételeket például a bölcsődések számára adagonként 40-60 gramm, míg a 15 éven felülieknek már 100-120 gramm nyersanyagból kell előállítani, szalonna pedig 15 éves korig nem adható a hidegétkeztetésben.

A tervezetben meghatározzák, hogy a különböző korú gyermekek számára milyen zsíros tej adható, továbbá rögzítik, hogy az italként kínált tej hozzáadott cukrot nem tartalmazhat. Mindezek mellett a közétkeztetési előírásban azt is rögzítik, hogy bölcsődei étkeztetés esetén bő olajban sült étel nem adható, s hogy csípős, erősen fűszeres étel a 14 év alatti korcsoport részére ugyancsak tilos.

A jogalkotók azt is meghatározzák, hogy miből hányszor kell kapniuk a közétkeztetésben résztvevőknek. Így például az egész napos étkeztetésben részt vevőknek, beleértbe a kórházi betegeket is, tíz napra vonatkozóan legalább hatszor kellene húst, egyszer halat, tízszer teljes kiőrlésű gabona alapú élelmiszereket, és minimum kétszer olajos magvakat kapniuk. Ugyanakkor máj, zúza, szív és májkésztmény legfeljebb három, száraztészta két, burgonya öt, lekvár, mogyoró- vagy csokoládékrém pedig csak egy alkalommal szerepelhetne az étlapon – sorlolja a portál.

Azért, hogy az étrend valóban változatos legyen, egy úgynevezett változatossági mutatót kell majd alapul venni, amelyet a leves-, hús-, főzelék-, és köretfélék gyakoriságából számítanak ki. Az étlapon, amelyet jól látható helyen kell kifüggeszteni, fel kell tüntetni az ételek energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor-, és sótartalmát, valamint az allergén összetevőket.

A témáról a Népszava így ír: Társadalmi vitára bocsátotta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a közétkeztetésről szóló jogszabálytervezetet, amely egyebek között a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, gyermektáborokban és kórházakban alkalmazható étrend táplálkozás-egészségügyi előírásait tartalmazza. A tervezet rögzíti, hogy egész napos étkeztetés esetén egy embernek naponta biztosítani kell legalább fél liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket, négy adag zöldséget - amibe a burgonya nem számít bele - vagy gyümölcsöt, ezekből legalább egy adagot nyers formában, továbbá három adag gabona alapú élelmiszert.

A szükséges folyadék biztosítására az ivóvízen kívül ásványvíz vagy tea lenne adható, utóbbi csak az előírt cukormennyiséggel. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala képviselője a bizottságban arra hívta fel a figyelmet, hogy az ombudsmani vizsgálat szerint nem biztosított minden gyereknek a közétkeztetéshez való hozzáférés, a meghatározott normákból pedig nem mindig készíthető el a napi háromszori, köztük az egyszeri meleg étkezés.

A javaslat aktualitását növeli, hogy korábban számos településen és fővárosi kerületben panaszkodtak a szülők az ételek minőségére és tápértékére.