• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Kórházszövetség: Önálló kórháztörvényre van szükség

Lapszemle 2020.09.16 Forrás: vg.hu
Kórházszövetség: Önálló kórháztörvényre van szükség

"A kórházi ágyakat fokozatosan, a járványügyi helyzet diktálta módon kell szabaddá tenni".

A Belügyminisztérium a Magyar Kórházszövetség javaslatait is meghallgatta az egészségügyi rendszer átalakítása során – mondta a Világgazdaságnak Ficzere Andrea, a szövetség elnöke. Javaslataik között szerepel a béremelés, a struktúraváltás és az innovatív megoldások bevezetése is - írja a vg.hu.

Továbbra is több tízmilliárd forintos kifizetetlen számlák gyűlnek a kórházakban. Hogyan alakul az adósságkonszolidáció?

A koronavírus-járvány nem könnyítette meg a kórházak helyzetét, az első időszakban sok intézmény napi szinten küzdött a fennmaradásért. Szerencsére az intézményrendszerben megjelent az átlagfinanszírozás, amely lehetővé tette a bérek kifizetését, valamint azoknak a beszerzéseknek a megvalósítását, amelyek a biztonságos betegellátáshoz szükségesek. A járványhelyzet alatt ugyan kevesebb beteget láttunk el, ám a szakmai szempontok és az infekciókontroll elemei miatt az egy betegre jutó költség magasabb volt, mint a normál időszakban. Azoknak a jellemzően sokszakmás intézményeknek, amelyeknek járványmentes időszakban a teljesítményvolumen-korláton (TVK) túl egyéb bevételi forrásaik is vannak – mint például akut ellátás, egynapos sebészet, várólistaprogram –, kisebb bevétellel kellett számolniuk a járványt követő időszakban, hiszen a járvány első hulláma utáni három-négy hónapban fennmaradt az átlagfinanszírozás, amely nem tette lehetővé a TVK-n felüli bevételeket generáló ellátási formák számának emelését. Emiatt a tavaszi időszakban ellátatlanul maradt, elektív (előre tervezhető) beavatkozásra váró betegeket nem tudtuk maradéktalanul ellátni.

Szeptember elsejétől ismét teljesítményfinanszírozásra állt át a rendszer, ráadásul pluszforrás is érkezik a kapacitáshiányos várólisták ledolgozására, az őszi hullám azonban hamarabb begyűrűzött hozzánk, mint gondoltuk, így a nagyon várt teljesítményfokozás valószínűleg nem lesz olyan mértékű, mint reméltük. Ennek ellenére mindent megteszünk azért, hogy a korábban várakoztatott betegek a közeljövőben megkapják az ellátást. A nyári betegforgalom-csökkenés és az átlagfinanszírozás összességében tehát azt eredményezte, hogy a nyári időszakban a korábbi évekhez képest lényegesen kisebb ütemben emelkedett az adósságállomány.

A Magyar Kórházszövetségnek is voltak javaslatai a Belügyminisztérium számára az egészségügy átalakítása kapcsán? Melyek a legfontosabbak gondolatok?

Igen, a Belügyminisztérium a kórházszövetség véleményére is kíváncsi volt a hazai egészségügy átalakításának előkészítő munkafolyamatával kapcsolatban. Véleményünk szerint egy alapjaiban új struktúrájú és finanszírozású egészségügyi ellátórendszer kialakítására van szükség, amelynek egyenlő hozzáférést kell biztosítania minden beteg számára. Az új finanszírozásnak az ellátási szükségleten kell alapulnia, és ez a megelőző év TVK alá tartozó betegforgalmi, esetösszetételi és teljesítményadataira támaszkodva venné figyelembe a betegmozgást és a szakmai sajátosságokat, azaz a beteg magával vinné a TVK-t, vagyis a finanszírozást.

Égető szükség van egy önálló, a kórházak működését szabályozó, a speciális egészségügyi igényeket és környezeti feltételeket figyelembe vevő jogszabály, kórháztörvény megalkotására is. Javaslatot tettünk továbbá az ágazati dolgozók megfelelő szintű béremelésére, az egészségtudatos magatartás ösztönzésére, valamint minden olyan innovatív megoldás bevezetésére, amely a színvonalas betegellátást és a humánerőforrás-problémák leküzdését segíti. Végül a magán- és állami ellátórendszer szigorú szabályok szerint történő, határozott elválasztását is sürgettük.

Hogyan készülnek a kórházak a koronavírus-járvány második hullámára?

A kórházi ágyakat fokozatosan, a járványügyi helyzet diktálta módon kell szabaddá tenni. A korábbiaknál is jobban kell vigyáznunk magunkra az intézményeken belül és kívül egyaránt, vagyis az egészségügyi dolgozóknak még jobban kell ügyelniük a járványügyi szabályok betartására. Nagyon fontos a betegek és a dolgozók megfelelő algoritmus szerinti hatékony tesztelése. Az indokolt tesztelést gördülékeny módon kell megvalósítani, nagyon fontos, hogy a panaszos betegek és a munkatársak közül gyorsan kiszűrjük a pozitívakat. Legalább ekkora figyelmet kell szentelni arra, hogy a kontaktszemélyek két negatív teszt birtokában minél hamarabb visszajöjjenek dolgozni, ugyanakkor el kell kerülni az erőforrást lekötő, egyéni ötleteken alapuló tesztelést. Nagyon fontos az is, hogy a tüneteik alapján gyanúsnak vélt betegeket, amíg be nem bizonyosodik róluk, hogy pozitívak vagy negatívak, hatékonyan izoláljuk.

További részletek a cikkben.