Köz- és a magánegészségügy versenyben a betegekért

A magánegészségügy szereplői az eddigieknél is aktívabban részt vennének az állami rendszerben, a közkórházak pedig szívesen kivennék a részüket a fizetős betegek ellátásában. Jelenleg mindkettő akadályokba ütközik, pedig a biztosítók is nagy lehetőséget látnak a két szektor békés egymás mellett élésében, illetve együttműködésében – derült ki a Medicina Projekt 44. konferenciáján, melyről a növekedés.hu tudósított.

Az állami egészségügy számos területen lépéselőnyben van a privát szektorral szemben – mondta Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatójaként elsősorban saját háza tájáról hozott példákat arra, mitől maradhatnak versenyképesek az egészségügyi közellátók a mind hangsúlyosabban megjelenő magánszolgáltatókkal szemben. Mert az, hogy versenyhelyzet van, nem kérdés, és ebben – a privát betegek ellátásán keresztül is – helyt kell állnia az állami szektornak.

Az egyik versenyelőny az innovatív technikák alkalmazása, legyen szó a genetika, az onkológia újdonságairól, vagy például a ma már mindenki által ismert SMA-kezelésről. Az állami szektorral szemben emellett fontos elvárás a hozzáférhetőség, ami ugyan messze nem tökéletes, de a magánszolgáltatók részéről ez nem is prioritás. Ahogyan az sem, hogy képesek legyenek lakosságközeli ellátásokat nyújtani.

Velkey György ugyanakkor a versenyhátrányt jelentő, illetve a pozíciókat kifejezetten rontó tényezőkről is beszélt. Mint mondta, az orvosoknál tapasztalható elöregedés, a motiváció hiánya komoly probléma, de

az egészségügy legkritikusabb kérdése a szakdolgozóhiány. Az ápolókért, asszisztensekért már most éles a harc a köz- és a magán-egészségügy között, amit valódi életpályaprogram nélkül nem nyerhet meg az állami szektor.A szolgáltatások színvonal és a szubjektív biztonságérzet terén ugyanakkor már egyértelmű a magánszektor előnye. A kórházszövetségi elnökhelyettes szerint hiába nyújtják a legjobb tudásukat a közintézményekben az orvosok, ha a körülmények nem megfelelőek.

Leitner György, a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke először is azt a közkeletű vélekedést igyekezett árnyalni, amely szerint „dübörög” a magánegészségügy, mert ez nem minden szegmensére igaz. A szektor nagyon heterogén, és a Covid-válság sem viselte meg a résztvevőit egyformán: míg a labordiagnosztikai szolgáltatók, illetve az egy-egy területre – például a magánszülészetre – specializálódott privát ellátók átlagos vagy azt akár jóval meghaladó profitra is szert tudtak tenni tavaly, addig a képalkotó-diagnosztikai cégek, a magánklinikák, amelyek hosszas kényszerszünetre voltak kárhoztatva, jellemzően a tervezettnél alacsonyabb bevételt tudtak csak realizálni. A laborszolgáltatók nélkül egyértelműen csökkent a magánegészségügy árbevétele 2020-ban. 

Leitner György szerint egyrészt bizonyos, hogy nincs két szektorra való egészségügyi személyzet, ezért a magán- és a közellátás kénytelen osztozni rajtuk és versengeni értük. Konkrétan a magánszektorban további piaci koncentráció várható, és bár erőteljesen megjelent a kórházi profil, még mindig kis kórházakról beszélhetünk csak. Szemmel láthatóan zajlik egy államosítási folyamat is,ami a mesterséges megtermékenyítés területén már megtörtént, de többször szó volt már nemzeti laborszolgáltatóról és arról is, hogy a képalkotó diagnosztikával kapcsolatban is elhangzottak már ilyen tervek.  

Jelenleg azonban a magánszolgáltatók egy másik tény előtt állnak értetlenül, nevezetesen, hogy bármennyire is szeretnének, egyelőre nem engedik őket aktívan részt venni a koronavírus-járvány miatt felduzzadt műtéti várólisták ledolgozásában.