Levágod a fejét, kettő nő helyette - újabb és újabb drogok

Az elmúlt években már a dizájnerdrogok uralták a kábítószerpiacot Magyarországon – erősítette meg a Magyar Nemzetnek nyilatkozva Sümegi András pszichiáter, pszichiátriai rehabilitációs és addiktológus szakorvos, aki szerint már általános iskolás korban beszélni kell erről a jelenségről a gyerekekkel, mert utólag nehezebb segíteni, mint a megelőzésre koncentrálva elkerülni a bajt. A szakember kifejtette: mivel a szerek kémiai összetételének apró módosítása is elég, hogy ne szerepeljenek a tiltólistán, a drogkereskedők mindig egy lépéssel a szakemberek előtt tudnak járni. Sümegi András arról is beszélt, hogy a csonka családban és a rossz anyagi körülmények között élőknél magasabb a fogyasztás, a diplomás szülők gyermekeinél a legkisebb mértékű a dizájnerdrogok használata. A pszichiáter úgy látja, amikor ezek a szerek már visszafordíthatatlan károsodást okoztak, lehet, hogy a függő biológiai értelemben még életben van, de már meghalt számára a remény. 

– Meg tudja erősíteni, hogy igaz az a sajtóban keringő információ, miszerint a drogpiacnak már több mint háromnegyedét a dizájnerdrogok kereskedelme teszi ki? Mennyire terjedtek el ezek az újfajta kábítószerek Magyarországon?

– Pontos adatokat mondani nehéz. A kétharmad-háromnegyed közötti érték tűnik reálisnak. A piac olyan, mint egy ezercsápú polip, nehéz elemezni ennyi mozgó csápot. Az utóbbi években komoly átrendeződés zajlott, a régi szerek mellett elhúztak az új pszichoaktív szerek, a dizájnerdrogok. 2014-ben a lefoglalások kétharmada volt új típusú szer. A tendenciák vizsgálata többet mondhat: ez pedig az új szerek folyamatos térhódítását mutatja. A féllegalitás és illegalitás miatt lehetetlen pontos és direkt mérőrendszert alkotni. A betörő sem osztja meg publikusan online, hogy hova készül betörni. 

– Mennyiben nehezebb a pszichiátriai szakemberek dolga a dizájnerdrogokkal szembeni küzdelemben, mint a már jól ismert, hagyományos szerek esetében? Tényleg vakon tapogatóznak még önök is?

– Ez olyan, mint a számítógépes kártevők és az IT-szakemberek esete. A bűnözőké az első lépés. A vírusirtó szoftverek egy idő után képesek az új kártevőket is előre beazonosítani, adott mintázatok alapján. A drogok analógok ezzel. Nemcsak küzdenünk kell, hanem megelőzni is. A régi szerekkel kapcsolatban jó ismeretekkel rendelkezünk. A tiszta kokain, az tiszta kokain. Az új szerek olyanok, mint Hidra a mitológiában. Egy fejét levágod, kettő támad helyette. Vagy kétszáz. Új és új vegyületek érkeznek. Nincs díler, a cuccot megrendeled a neten, akciósan, és tuti a hatás. Hogy éppen minek nevezik és kémiai szinten mi, az más kérdés. A tényleges összetétel követhetetlen. A hatások, a mellékhatások, a kimenetel, mind kiszámíthatatlanok.

...

– Az imént hulladéknak nevezte ezeket a drogokat. A használók annak ellenére szoknak rá ezekre, hogy velük szemben kellemetlenek a tapasztalataik?

– Kémiai oldalról szerhez szokunk hozzá, emberileg egy kényszeres viselkedésmintához. Legyen az drog, alkohol, nyugtató, valaminek a mértéktelen és kontroll nélküli használata egy folyamatrendszer eleme. A növekedésre, fogyasztásra és szabadosságra alapuló szemléletmóddal a világ elmúlt 15-20 évben történt változása, a szemlélődő figyelem helyett a folyamatos multitasking, az elmélyülés helyett a rövid távú, váltakozó hiperfigyelem, az állandó online jelenlét és igazodási kényszer, a mindent szabad és lehet hamis szabadságérzése szinte tökéletes alapot jelentenek ahhoz, hogy a régi szereket felváltsák az állandó pörgést ígérő dizájnerdrogok. Az alkoholnál ugyanez a helyzet. A fiataloknál hódít a rohamivás, hogy minél hamarabb és gyorsabban részegedjenek le a tudatvesztésig. Nincs már idő természetes megerősítésre. Nincs már rá időbeni és elmélyülésalapú figyelmi kapacitás. Az új szerek a gyorséttermek ronda műanyag tálcáin kínálják magukat, és kiszorítják a valóságból a természetes megerősítők lehetőségét is. Komplex folyamat ez, amibe a dizájnerszerek tökéletesen illeszkednek. Csak sokkal csúnyább a dizájnerszer-alapú folyamat, mint az amerikai tinik negyedénél fennálló, már mentális zavarként megközelített okostelefon-függőség. A szörnyű következmények másodlagosak.

A teljes interjú a portálon olvasható.